A cikkben, amelyet Mathias Corvinus Collegium múltheti médiakonferenciája apropóján készített a lap, a politikus arról beszél, hogy az internet és különösen a közösségi média elterjedésével a hagyományos média szerepe megváltozott: megszűnt a monopolhelyzete, és ma már bárki hír- vagy tartalomgyártóvá válhat.
Orbán Balázs szerint azok a médiafelületek, "amelyeket néhány évtizeddel ezelőtt még a hiteles tájékoztatás szimbólumának tekintettünk - a New York Timestól a BBC-ig -, mára egyértelműen egy progresszív politikai program kiszolgálóivá váltak". Mint fogalmazott, a liberális médiának a hiteles tájékoztatás helyett a progresszív liberális ideológia programjának a képviselete lett a legfontosabb, a nyugati konzervatívokat kiszorították a fősodratú médiából. "Éppen ezért a konzervatív sajtónak nagyon fontos küldetése van, mert ellensúlyoznia kell ezt a kialakuló túlsúlyt, továbbá biztosítania kell a fősodortól eltérő vélemények megjelenítését is. Fel kell vennie a kesztyűt, mert máskülönben egy "puha orwelli" típusú világ irányába indulunk el" - fogalmazott.
A politikus szerint a közép-európai országokban a helyzet jobb, mint Nyugaton, ami elsősorban a történelmi tapasztalatokból adódik. A kutatások szerint a magyar felnőtt lakosság kilencvenöt százaléka, azaz majdnem nyolcmillió fő rendszeres médiafogyasztó, ráadásul ebből hatmillió többféle forrásból tájékozódik. Ez azt jelenti, hogy a magyarok többsége - megőrizve a kommunizmusból megtanult reflexeit - óvatosan kezeli a médiából érkező információáradatot, minden véleményre kíváncsi, majd eldönti, melyik hitelesebb a számára.
Kiemelte: Nyugat-Európában viszont buborékok alakulnak ki, amelyek között semmiféle átjárás nincsen. Az európai adatok szerint a magyarok hatvanhárom százalékának magas vagy középmagas a bizalmi indexe a média iránt, ami meghaladja az uniós átlagot, miközben például a németeknél vagy a dánoknál ez az arány sokkal alacsonyabb.
MTI
