„A Fidesz a közéleti munkát a párbeszédre, nemzeti konzultációkra alapozza, a kormány pedig döntései során támaszkodik az emberek véleményére” – állítja a miniszterelnök főtanácsadója. Nyitrai Zsolt interjút adott a Ripost7-nek.
Ripost7: Sajátos nemzetközi környezetben tartjuk az országgyűlési választásokat, hiszen a közvetlen szomszédunkban háború zajlik. Hogyan hat ez a választásokra?
Nyitrai Zsolt: „A háború mindenkinek rossz, bízunk benne, hogy minél hamarabb véget ér, ez most a legfontosabb. A kormány, a Fidesz és a társadalom jelentős többsége a béke pártján áll. Nekünk ebből a háborúból ki kell maradnunk és meg kell őriznünk hazánk békéjét és biztonságát. Sajátos helyzetben vagyunk nemcsak abból a szempontból, hogy a harcok közvetlenül a szomszédunkban dúlnak, hanem amiatt is, hogy nagyon sok, több mint 150 ezer magyar él ott. A történelem sajátos útvesztőjének köszönhetően Magyarország önmagával, magyarok lakta külhoni területekkel határos. Ez egy fontos szempont, amit mindenkinek tudomásul kell vennie. Emellett az ország energiaellátása is fontos, tehát az, hogy Oroszországból gáz érkezzen, számunkra sorsdöntő és kulcskérdés. Természetesen humanitárius segítséget nyújtunk. Nem vagyunk szankciópártiak, a brüsszeli szankciók sok esetben inkább olajat öntenek a tűzre, de most fontos az egységes fellépés, ezért mindent, amit egységesen támogat az európai közösség, mi is támogatunk. Ugyanakkor nem hagyhatjuk, hogy a háború árát a magyar emberek, a magyar családok fizessék meg. A magyar családoknak és a vállalkozásoknak fűteni kell, áram kell. Nagyon összetett a kérdés.”
Ripost7: Kritika éri a kormányt amiatt, hogy nem enged Magyarországon keresztül Ukrajnába fegyvereket. Vannak, akik szerint jobban kellene támogatnunk a megtámadott Ukrajnát.
Ny. Zs.: „A baloldal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter magyar fegyvereket és katonákat küldene Ukrajnába, ami óriási hiba lenne. Ezzel belesodródnánk a háborúba, márpedig ebből a magyarok nagy többsége is ki szeretne maradni. Ebben a kérdésben a miniszterelnök álláspontja következetes és szilárd. Volt már hasonló eset a ’90-es években Szerbiával kapcsolatban, a miniszterelnök akkor sem engedélyezte a fegyverszállítást, hiszen a Vajdaságban is sok magyar él. Gondoljuk el a szituációt: ha Magyarországon keresztül megy egy ilyen menetoszlop, fegyverszállítmány, katonák vagy bármilyen hadifelszerelés, ahogy átlépi a magyar–ukrán határt, azonnal célpontnak minősül és elkezdenék bombázni, például már Kárpátalján, ahol magyarok élnek. Mindenkinek meg kell értenie, hogy nekünk ebben a helyzetben speciális szempontjaink vannak: a magyar emberek biztonsága az első. Hatalmas tétje van a választásnak: Magyarország békéje és biztonsága a tét. A baloldal elképesztő veszélyt jelent.”
Ripost7: A másik gyakori vád, hogy szívtelenek, menekültellenesek a magyarok. A pápa különmegbízottja viszont a határon járva azt mondta, hogy nagyon nagy szeretetet és összefogást lát, a magyarok jól állnak ehhez a nehéz helyzethez. Mi az oka ennek az ellentmondásnak?
Ny. Zs.: „Ezúton is szeretnék köszönetet mondani a családoknak, civil és karitatív szervezeteknek, egyházaknak, cégeknek, magánszemélyeknek, hogy segítik a kormány humanitárius munkáját. Jelentős különbség van jogilag és mindenféle szempontból az illegális gazdasági migráció és a valódi háborús menekültek között. A szomszédos országból érkező menekülteket az első biztonságos országnak be kell fogadnia, és ezt meg is tesszük, keresztényi szeretettel és barátsággal. Az illegális migráció más kérdés, ott nem a szomszédos országból menekülnek, hanem egy illegális gazdasági bevándorlásról van szó, amiben mi nem tudunk partnerek lenni. Nem akarjuk, hogy Magyarország is bevándorlóország legyen.”
Ripost7: Önnek meglehetősen nagy rutinja van a választási kampányokban, hatodik alkalommal indul országgyűlési választáson. Nagyon fiatalon, 17 évesen döntött a politikai hovatartozását illetően. Miért a Fideszt választotta?
Ny. Zs.: „1994-ben léptem be a Fideszbe, és ennek egyértelmű oka volt: akkor a Magyar Szocialista Párt Horn Gyulával az élen megnyerte a választást, és ez nekem valahogy nem állt össze. 1989–90-ben a magyarok elzavarták a szocialistákat, és nem értettem, hogyan lehetséges, hogy négy évvel később visszajönnek ugyanazok. Ezt nem tartottam jónak és úgy gondoltam, kevés, ha az ember magában pufog. Változást elérni csak egy közösséghez tartozva lehet, és hol másutt hallgatnának meg egy fiatalt, mint a Fideszben?! Kikerestem a telefonkönyvből, hol van a Fidesz irodája Egerben. Senkit nem ismertem, de bekopogtam és megkérdeztem, itt lehet-e belépni. Kicsit bolondnak néztek, abban az időben inkább kiléptek a Fideszből, a párt éppenhogy be tudott kerülni a parlamentbe. Mondtam, hogy segíteni szeretnék. Az 1994-es önkormányzati kampányban már dolgoztam.”
Ripost7: Nagyon fiatalon lett országgyűlési képviselő is.
Ny. Zs.: „21 évesen önkormányzati képviselő lettem Egerben és 2002-ben lettem országgyűlési képviselő, ami nagyon felemás érzés volt, mert a Fidesz épp akkor került ellenzékbe. Fura kettősség volt: a pártban szomorúak voltunk az ellenzéki lét miatt, személyesen viszont megtiszteltetésnek éreztem, hogy parlamenti képviselő lehetek. Egy választás előtt sosem szabad elbízni magunkat, a munkát el kell végezni. Minden szavazat döntő.”
Ripost7: Ön 2016 óta Orbán Viktor főtanácsadója. Mit takar ez, pontosan mi a feladata?
Ny. Zs.: „Azt, hogy a kiemelt társadalmi csoportokat érintő fontos ügyeket, célokat, problémákat feltérképezzük, és ezen ügyeknek a megoldását, előrehaladását az egész kormányzaton belül elősegítsük. Azért is a Miniszterelnöki Kabinetiroda végzi ezt, mert innen mindenkitől, a különböző tárcáktól segítséget tudunk kérni.
A kormány a nagy döntéseket mindig a párbeszédre, a konzultációkra alapozza. 2010 óta több mint 14 alkalommal kértük különböző konzultációk keretében a polgárok véleményét fontos ügyekben. Az egyetértési pontokat keressük, az a cél, hogy az emberek két választás között is el tudják mondani a véleményüket. Ez a lelke a kormányzásunknak, de ez nem csak kormányon jellemző a Fideszre, amikor ellenzékben voltunk, akkor például nemzeti petíciók keretében kérdeztük meg az emberek véleményét, például az energiaárakról vagy az otthonteremtési támogatásról.
Az elmúlt évek konzultációiban szó volt a nyugdíjasokról, az illegális migrációról, a családok támogatásáról, de például az állatvédelem és a környezetvédelem kérdéseiről is.”
Ripost7: Vannak, akik szerint ez csak a látszatot szolgálja, valójában mindegy is, mit válaszolnak az emberek. A kormány enélkül is tudja, mit akar és azt fogja tenni. Számít a konzultáció eredménye?
Ny. Zs.: „A kormánynak van víziója arról, mit akar, de a döntésekre mindig befolyással vannak a polgároktól érkező vélemények. A konzultációk sosem maradnak következmények nélkül.
Az egyetértési pontokat keressük és ezeket mindig beépítjük a döntéseinkbe. Ez a modern magyar demokrácia alapja. Az, hogy egy konzultáción mennyien vesznek részt, milyen véleményt mondanak, nagyon is fontos.
Előfordul az is, hogy ütközőpontokat találunk, látjuk, hogy a társadalom megosztott egy-egy kérdésben. Ott további tisztázásra, „mélyebb fúrásokra” van szükség. De már a kérdéssort is előzetes konzultációt követően állítjuk össze. Az állatvédelmi online párbeszéd során 13 kérdés volt, ezeket állatvédelmi civil szervezetekkel, érdekképviseletekkel, az Állatorvostudományi Egyetem munkatársaival fogalmaztuk meg.”
Ripost7: A baloldal és egyes európai uniós tisztségviselők azt hangoztatják, hogy a magyar kormány nem szereti, háttérbe szorítja a civil szervezeteket, noha ezek a demokrácia stabil alapjait adják. Hogyan bánik a civil szerveződésekkel a kormány?
Ny. Zs.: „Nagyon rég volt ilyen jó dolguk a civil szervezeteknek és a valódi közösségeknek, mint a mostani Magyarországon. 1945-öt megelőzően virágzó civil és társadalmi élet volt, amit 1945 után szétvertek, a szocializmusban inkább csak felülről irányított közösségeket tűrtek meg. Voltak nagy múltra visszatekintő szervezetek, amelyek meg tudtak maradni, de a legtöbbet a diktatúrában szétverték.
A civil összefogást nekünk újra kellett tanulni 1989-et követően. Mostanra újra virágzó civil társadalom és civil élet van Magyarországon, közel 60 ezer civil szervezettel, amiknek a támogatása 2010 óta két és félszeresére nőtt. Ami miatt támadják a magyar kormányzatot, az az, hogy nem enged komoly teret Magyarországon a külföldről pénzelt, politikai munkát végző álcivil szervezeteknek, amelyek Soros pénzéből be akarnak avatkozni a magyar választásokba és közéletbe. Ezek száma bőven 1 százalék alatt van.
A tényleges civil szervezetekkel folyamatos a párbeszéd, az anyagi támogatáson túl figyelembe vesszük a javaslataikat, véleményüket is.”
Ripost7: Tudna néhány konkrét példát mondani erre?
Ny. Zs.: „A működési modellt tartom fontosnak, azt, hogy mindig kétoldalú a párbeszéd, nemcsak a kormányzat szólítja meg a civileket vagy kérdez tőlük, hanem ők is megkeresnek bennünket, kiépített és működő csatornája van ennek. Vannak, akiket az azonos élethelyzet köt össze, például nyugdíjasok, cukorbetegek vagy fogyatékossággal élők, vannak, akiket az azonos hivatás: például védőnők, rendőrök és vannak, akiket az azonos életmód és a hobbi: természetjárók, síelők, horgászok. Egyikünk sem, én személy szerint sem vagyok benne minden élethelyzetben, ezért fontosak azok a jelzések, amelyeket ezen társadalmi csoportok adnak. A Covid-járvány idején például az autizmussal élők jelezték, hogy számukra a maszkviselés nem egyszerűen zavaró vagy kellemetlen, hanem komoly kihívást jelent. Ezt jeleztük az Operatív Törzsnek, és mentesítették őket a maszk használata alól. Vagy például a cukorbetegek, akik több mint egymillióan vannak Magyarországon, jelezték, hogy bizonyos gyógyászati segédeszközök, amikre nekik szükségük van, nincsenek benne az e-recept-rendszerben, pedig ők különösen veszélyeztetett csoport a Covid szempontjából. Mi nem tudtunk erről a gyakorlati problémáról, de mivel megvan a bejáratott csatorna, ezen jelezték, mi pedig az Emmi segítségét kértük és a helyzet megoldódott. Vagy például állatvédő szervezetek, kutyatartók jelezték, hogy a kijárási korlátozás miatt nem tudják levinni a kutyákat, amikor szükséges, ezért a kutyatartókra speciális szabályozás született. Ezek apróságoknak tűnnek, de az érintettek mindennapjaiban nagyon fontosak. Szorosan együtt dolgozunk a magyar gazdatársadalommal, borászokkal, méhészekkel, horgászokkal, a különböző családszervezetekkel.”
Ripost7: Szerződéseket, együttműködési megállapodásokat is kötnek különböző társadalmi csoportokkal. Ez mit tartalmaz és miért jó?
Ny. Zs.: „Rögzítjük a közös célokat az adott területen és ezen célok eléréséért közösen dolgozunk. Rögzítjük, mit tudunk nyújtani kölcsönösen egymásnak, mindkét fél kötelezettségeket vállal, és ezek számon kérhetők. A dokumentumot mind az adott szervezet, mind a kormányzat fel tudja mutatni, annak mentén megyünk előre a közös ügyekben. Így kötöttünk megállapodást a fogyatékossággal élők nagy érdekképviseleti szervezeteivel, a cukorbetegek szervezeteivel vagy az állatvédőkkel. Márciusban még több ilyen megállapodást aláírunk, például a polgárőrökkel. Ennek az a fő üzenete, hogy nemcsak a múltban és a jelenben, hanem a jövőben is számíthatunk egymásra kölcsönösen.”
Ripost7: A konszenzusteremtés sajátos művészet, amit ön a hírek szerint magas szinten művel. Mi kell ahhoz, hogy különböző érdekeket közös nevezőre hozzon?
Ny. Zs.: „Hallottam már olyan véleményt is, hogy igen határozottan képviselem az álláspontomat. Az biztos, hogy a közéletben nagyon jó, amikor be tudunk azonosítani közös célokat és együtt tudunk dolgozni azoknak az eléréséért. A legfontosabb, hogy oda kell figyelni másokra és meg kell hallgatni őket, az embernek bele kell tudnia helyezni magát a másik helyzetébe, kicsit az ő fejével is kell gondolkodni. A legegyszerűbb dolgok is sokat számítanak: mindenkit visszahívunk telefonon, minden megkeresésre, levélre válaszolunk. Mindent nem lehet megoldani, de ha az együttműködő partner azt látja, hogy törekszünk erre és odafigyelünk az ő ügyére, mindent megteszünk a sikerért, az nagyon jó energiákat szabadít fel.”
Hír TV
