Novák Katalin az új dokumentum kidolgozásának szükségességét azzal indokolta, hogy számos új veszélynek vannak kitéve a gyermekek, olyanoknak, amelyek tíz-húsz éve még vagy nem voltak, vagy nem voltak ennyire intenzívek, mint napjainkban, vagy korábban jobban meg tudta a gyermekeket védeni tőlük a család, a helyi közösség.
Az államtitkár elmondta, a stratégia a digitális veszélyekkel szembeni védelem mellett kiterjed majd egyebek mellett- az örökbefogadás hatékonyabbá tételére, valamint a nevelőszülői hálózat további erősítésére, hogy minden gyermek családban nőhessen fel. Utalt arra, hogy a tavalyi családvédelmi konzultáción is arra kapott a kormány megerősítést, hogy még dolgozzon ezen a területen.
Novák Katalin az Egyszülős Központban a gyermekjogok érvényesítéséről rendezett kerekasztal-beszélgetésen vett részt, amelyet annak alkalmából tartottak, hogy az ENSZ harminc éve, 1989. november 20-án fogadta el gyermekjogi egyezményt. Az államtitkár az azóta eltelt idő egyik legnagyobb eredményének azt mondta, hogy ma már nemcsak beszélnek a gyermekek jogairól, hanem általános érték és elvárás a társadalomban, hogy a gyermek méltóságát nem szabad megsérteni, valamint az, hogy a gyermekekkel szembeni bármilyen fizikai vagy lelki erőszak, bűncselekmény.
A gyerekek jogai a felnőtteknek és a döntéshozóknak kötelezettséget jelentenek, elsősorban arra, hogy fizikai, anyagi és szellemi biztonságban, szeretetben neveljék fel őket - mondta.
A gyermeknek joga van ahhoz, hogy szerető családban, közösségben nőjön fel, ha pedig ez a joga sérül, akkor arra megoldást kell találni - húzta alá az az államtitkár. Szerinte ebben az anyagi támogatásoknak is és a helyi civil vagy egyházi közösségeknek fontos szerepük lehet.
A gyermekszegénységről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy olyankor az őket nevelő család van nehéz helyzetben, ezért a családon keresztül kell segíteni.
Novák Katalin elmondta azt is, hogy az otthonteremtési program a gyermeküket egyedül nevelő szülők számára is elérhető; a csok igénybevevőinek 11 százaléka ilyen család, 2017-től pedig a bölcsődei, mini bölcsődei felvétel során az egyedülálló szülők gyermekei előnyt élveznek.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke is arról beszélt, hogy a gyermeknek mindkét szülőhöz joga van, az erkölcsi felfogás és a társadalmi tapasztalat is ezt támasztja alá. A jogászoknak mindig figyelemmel kell lenniük a gyerekek érzelmi helyzetére - mondta. A gyermek érdeklődő, mindenkit szeret, vagy ha nem, azt megmondja, mert őszinte. Fontos, hogy a gyermekek jogai úgy érvényesüljenek, hogy ezeket az értékeket meg tudják őrizni felnőttkorukra - fogalmazott. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy "a jog általában magától érvényesül a családi asztal mellett", mert ha jó a családi légkör, az azzal jár, hogy a szabályokat követjük, a gyermeki jogokat pedig betartjuk. Ha pedig mégsem - folytatta -, akkor az államnak kell beavatkoznia a gyermeki jogok védelmében, ezt garantálja az alaptörvény, az egész jogrendszer és a nemzetközi egyezmények. Hozzátette: az Ab-hez gyermekjogi kérdésekben igen ritkán fordulnak, ami valószínűleg azt is jelenti, hogy alapvető rendszerbeli problémák nincsenek.
Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora is arra hívta fel a figyelmet, hogy nem azért vannak jogok, mert az ENSZ vagy az alkotmány listába szedte őket, hanem azért, mert az emberi méltóságból fakadnak, a jogi dokumentumok csak elismerik mindezt.
Ezért nem a listát kell megtanítani a gyerekeknek, hanem olyan életet kell biztosítani nekik, ahol ezek a demokratikus reflexek automatikusan ivódnak beléjük - fogalmazott.
Beszterczey András, a Református Egyház Szeretetszolgálati Irodájának vezetője szerint "a gyereknek jogában áll szeretve lenni", és a természetes szülő-gyerek kapcsolat határozza meg, hogyan nő fel. Az egyházaknak nem az ítélkezés a dolguk, ha sérül valami a családban, hanem az a küldetésük és feladatuk, hogy ezekben a helyzetekben segítőként lépjenek melléjük, ezért működtet a református egyház például gyermekvédelmi szakellátást is - emelte ki.
MTI
