Nincs más ügy: tovább üti a nem létező „forró őszt” a Fidesz

Bár elmaradt a kormányzat által jó ideig sulykolt „forró ősz”, Kovács Zoltán kijelentette: a kabinet még mindig hisz abban, hogy bizonyos, Soros Györgyhöz köthető csoportok zavargásokra készülnek. A kormányszóvivő az Index megkeresésére állította, hogy a kormányülésen látta a Soros-szervezetekről készült titkosszolgálati jelentéseket, és ezek alapján kijelenthető, léteznek olyan radikális vagy anarchista csoportok, amelyek a közrend megzavarására készülnek.

Ceglédi: Bűnbakot kell keresni

Vékony mezsgyén táncol a Fidesz ezzel a kommunikációs panellal Ceglédi Zoltán szerint. A politikai elemző úgy vélte, hogy a kormánypártnak bár nyilvánvalóan nem érdeke, hogy zavargások törjenek ki az országban, azért valamiféle „védőoltásra” szükségük lenne, „egyfajta legyengített baktériumra, amelyet majd le tudnak győzni, és megmutatni, hogy amiről beszélnek, az igenis jelen van Magyarországon.”

A szakértő kiemelte, jelenleg a kormány csak a „Soros-bérencek” ellen tud harcot vívni, hiszen menekültek gyakorlatilag alig érkeznek Magyarországra, és a baloldali politikai erők is inkább az egymással való egyezkedésekkel voltak elfoglalva ahelyett, hogy „forró őszt generáltak volna”. Így egyszerűen nincs más ügy, ám bűnbakokat kell keresni nem létező problémákra, amelyeket végül „természetesen a kormánypártok oldanak meg”.

Ceglédi emlékeztetett, mással nemigen lehetne kampányolni, mivel szerinte a Fidesz-kormányzás nem nevezhető sikertörténetnek. „Nyugaton, amikor jönnek a választások, a kormány elkezdi kommunikálni, hogy milyen sikereket ért el, mit valósított meg. A Fidesz esetében ugyanakkor nincsen kormányzás, csak kommunikáció: az ország valódi problémáiról nem beszélnek, csupán azt éreztetik a választókkal, hogy náluk nincs jobb alternatíva, ezért kell újból a Fideszre szavazni.”

Mindemellett attól, hogy a Fidesznek nincs külön kidolgozott választási programja, „mindenki tudja, hogy mit jelent fideszes kormányzás. Ismerjük a rezsicsökkentést, ismerjük Paks II.-t, az EU-hoz és Oroszországhoz való hozzáállást. Ezekkel tisztában van a közvélemény, így nem kell külön programba szedni őket, és az elmúlt választások tapasztalatai szerint a Fidesz sem szereti megkötni magát pártprogramokkal” – vélte a szakértő, aki szerint az ellenzéki pártoknak pedig egyelőre a várt összefogás más szereplőivel összeegyeztethetlenek a programjaik.

Egyéb ügy híján a fideszes választási kampányban is nagy hangsúly lesz a bűnbakkeresésen, és a mostanihoz hasonló vádaskodáson: „az a szituáció, hogy csak egy nagy kalapácsuk van, így mindent szögnek néznek” – jelentette ki Ceglédi. Az ellenzéknek ugyanakkor most a civódás helyett az lenne a feladata, hogy tisztességes és színes alternatívát mutasson a választóknak, új rétegeket aktivizálva, hogy ne pusztán a sorosozó kampány formálja Magyarországon a közbeszédet.

Pont, hogy nem volt forró az ősz

Róna Dániel is úgy látja, a Fidesznek nem érdeke, hogy komolyabb ellenzéki megmozdulások legyenek, hiszen az áprilisi-májusi tüntetéssorozat alighanem hozzájárult a kormány támogatottságának visszaeséséhez. A politológus ugyanakkor rámutatott: a kormányzati kommunikációnak folyamatosan ellenségképre van szüksége, akiktől, amitől meg tudja védeni a választópolgárokat. „Erre jelenleg Soros György a legjobb, de ha vannak itthon is olyan emberek, akiket hozzá tudnak kötni, az csak még jobb a kormányzati kommunikáció szempontjából. Mivel a felmérésekben toronymagasan vezet a Fidesz, nincs okuk a változtatásra.”

Emellett a szakértő kifejtette, a kormánypártnak nem is érdeke, hogy programalapon vitázzon, hiszen pontjait – bármik is legyenek azok – többen elleneznék a társadalomban, mint a párt migrációs politikáját és a ráépülő narratíváját.

A kormány által emlegetett „forró őszt” a politológus kiemelkedően sikertelennek értékelte ellenzéki szempontból. „Elvesztegettek több hónapot a baloldali pártok, és még mindig nem tudtak megállapodni. Minden egyes nyilvánosságban elhangzott mondat, ami nem a vízióról, hanem az együttműködésről szól: nagy hiba. Márpedig elég sok ilyen mondat volt.” És bár az LMP viszonylag sikeres volt, mert be tudott vonzani új szereplőket a csapatába, és néhány kérdéses mondattól eltekintve viszonylag kívül tudott maradni az „összefogás-diskurzuson” is.

Emellett a Jobbik is egyre többet foglalkozik a nyilvánosság előtt az összefogás kérdésével, és az sem erősíti a pártot, hogy újra felszínre kerültek a belső feszültségek Morvai Krisztina kijelentése óta – értékelt Róna Dániel. Ugyanakkor a Jobbik stratégiáját – amely szerint baloldali szavazókat is meg kell szólítani – csak a választás után lehet majd megítélni, „de a Jobbiknál legalább világos, hogy mi a cél, mi a stratégia, és ki a vezető.”

A baloldalon belül még a DK tudott profitálni az MSZP gyengüléséből, a saját pozíciói javultak, de a Fidesz-többség megakadályozásának esélye összességében jelentősen csökkent a „forró ősz” alatt a szakember szerint: „ennyiben az egész ellenzék vesztes.”

Lángoló Budapest és kiképzőtáborok

Orbán Viktor előre látta, mi következik, és még a nyár közepén figyelmezett rá: forró ősz közelít. Erre erősített rá Kövér László házelnök, aki kijelentette, „ősszel leplezetlen koalíció jöhet létre a magyarországi ellenzék és a Soros-féle szervezetek között, hogy utóbbiak a demokrácia intézményrendszere elleni nyílt támadásokkal, utcai zavargásokkal gerjesszenek hangulatot a választások előtt.” Ezen felül még elég erős kijelentés volt az is, amikor Kövér „polgárháborús pszichózis” kialakulásától tartott. Emellett Rogán Antal propagandaminiszter is a lángoló Budapest képét írta le, őt egyébként ezért a kijelentésért a nemzetbiztonsági bizottság is beidézte, hogy kiderüljön: mire alapozva várt zavargásokat Budapestre. Rogán nem ment el az ülésre.

Ezt a sorvezetőt követte a következő időszakban a kormányzati kommunikáció is, a fideszesek egyre csak arról beszéltek, a „Soros-szervezetek” a törvényes rend megzavarására készülnek. Hidvéghi Balázs Fidesz-szóvivő szeptemberben meg is nevezte Gulyás Mártont és támogatóit, mint Soros György szövetségeseit. Később erre ráerősítve Németh Szilárd bedobta még Schilling Árpád rendező és Vágó Gábor aktivista nevét. Ők szerinte nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, és Gulyás Mártonékhoz hasonlóan zavargásokat terveznek szítani. Az érintettek cáfolták a fideszes politikus állításait.

A narratíva egyébként arra épült, hogy a Gulyás által életre hívott Közös Ország Mozgalom a nyár folyamán kezdte meg a munkát, amely során egy új választási rendszert dolgoztak ki az ellenzéki pártokkal együttműködésben. A Hidvéghi által vizionált „kiképzőtáborok” valójában – Gulyás Márton szerint – olyan események voltak, ahol a mozgalom támogatói az elméleti viták mellett gyakorlatban is felkészülnek az erőszakmentes ellenállásra.