Nem volt túl sikeres az elszámoltatás

„A magyar emberek jövője elszámoltatás nélkül nem lehet sikeres” – állt a Fidesz 2010-es programjában. Később, már megválasztott miniszterelnökként Orbán Viktor is arról beszélt: „az elszámoltatást azért kell véghezvinni, hogy még egyszer senkinek se fordulhasson eszébe a közpénzeket különféle trükkökkel kitalicskázni.”

Ám amekkora volt a meghirdetett elszámoltatás füstje, annál kisebb volt a lángja. Igazi „nagyágyú”, egykori MSZP-s vagy SZDSZ-es vezető politikus nem került rács mögé, holott az ügyekre Orbán külön biztost nevezett ki Papcsák Ferenc, majd később Budai Gyula személyében. A Fidesz 2010-es győzelme után 1442 ügy kivizsgálása kezdődött meg, 61 ügyben büntetőfeljelentés is született, ám ezekből is csak hét jutott el a vádemelési szakaszba.

Volt-nincs honlap

Érdekesség, hogy a kormány az elszámoltatás eredményeinek külön webes felületet is készített, ám ez jó ideje nem működik. Az Elszámoltatás.kormány.hu portál a web.archive.org internetes archívum szerint utoljára 2015 júliusában volt aktív. A weboldal utolsó ismert és mentett állapota azt tükrözi, hogy ott utoljára 2012 augusztusában jelent meg hír, amelyben Budai Gyula bejelentette: „lezárult az elszámoltatás feltáró szakasza.”

Kevesen elégedettek

A választópolgárok mindössze 13 százaléka gondolja azt, hogy a Fidesz mindent megtett a 2002 és 2010 közötti korrupciós ügyek feltárása érdekében – ez derült ki a Závecz Research felméréséből, amit a Hír TV Elmúlt8év című műsora számára készített. A műsorban Závecz Tibor elmondta: az elszámoltatással a Jobbik szavazói a legelégedetlenebbek: mindössze 2 százalékuk mondja azt, hogy a kormány mindent megtett a sikerért, de a Fidesz-szavazóknak is csak a harmada elégedett.

A Fidesz-szavazók az átlagosnál nagyobb arányban mondták azt, hogy a kormány minden tőle telhetőt megtett az elszámoltatásban. A lakosság egészében 13 százalékos volt ez az arány, a Fidesz-szavazók körében sem többségi, 34 százalékos. Úgy is fogalmazhatom, hogy védik a mundér becsületét, de azért az az érzésük, hogy ez a folyamat nem történt meg, nem ment végbe olyan módon, ahogy azt ők eredetileg gondolták volna” – mondta el Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezető igazgatója.

A Fidesz 2010-ben 13 kiemelt ügyet említett, amelyek kapcsán mindenképpen el akarták számoltatni a szocialistákat. Most sorra vesszük, melyik ügyben mire jutottak az „elszámoltatók”. (A fideszes pontokat dőlttel szedtük, alatta pedig az ügy fejleményeit fejtjük ki.)

BKV-botrány

Ebben az ügyben pénteken született ítélet. A Szegedi Ítélőtábla megváltoztatva az elsőfokú döntést és jogerősen másfél év, három évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta Hagyó Miklóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét, akinek tehát nem kell börtönbe mennie.

Az ítélőtábla Antal Attila harmadrendű vádlottra, a BKV Zrt. volt vezérigazgatójára folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés, valamint hamis magánokirat felhasználása miatt kiszabott felfüggesztett büntetést két évre súlyosította, mellékbüntetésként négy évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezetője foglalkozástól.

Az ítélőtábla jelentősen megemelte a vádlottak által fizetendő kártérítés összegét. Az első fokon megítélt körülbelül 50 millió forint helyett összesen több mint 160 millió forintot kell megfizetniük. A vád szerint 2007 januárjától 2008 decemberéig a hét vádlott között alá-fölérendeltségi viszony alakult ki, és a BKV vezetői a vagyonkezelési kötelezettségüket megszegve a cégnek vagyoni hátrányt okoztak.

A bedőlt kormányzati negyed

Az ügyben semmi érdemi nem történt. Csupán egy 2012-es MÁV-os belső vizsgálat megállapította, hogy az állami cég 8 milliárd forintot kapott a szocialista kormánytól a Nyugati pályaudvar mögötti területért – ezen belül 5 milliárd forintot tett ki az állam által a kiürítés költségeire kifizetett rész, a maradék 3 milliárd forint adósság-elengedés. A MÁV Zrt. akkori tájékoztatása szerint 2011-ben azért kérték a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi), hogy vegye fel vizsgálati programjába a beruházást, mert a motorvonatmosó berendezést szállító alvállalkozó jelezte, hogy nem jutott hozzá az alvállalkozói díjához, így szerinte az eszközök az ő tulajdonában vannak. A vasúttársaság hangsúlyozta: a fővállalkozót kifizették.

Magyar Nemzet akkoriban azt írta, hogy hűtlen kezelés, sikkasztás és adócsalás gyanújával ismeretlen elkövető ellen tett büntetőfeljelentést a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a legfőbb ügyésznél a MÁV karbantartó bázisának áthelyezése kapcsán. A Kehi szerint 580 millió forintos kár érhette a MÁV-ot a hamvába holt kormányzatinegyed-beruházás kapcsán, amikor elköltöztették karbantartó bázisukat a Nyugati pályaudvar mögötti területről. A kivitelezéssel állítólag egy MSZP-közeli céget bíztak meg, amelynek valós munkavégzés nélkül fizettek ki több száz millió forintot.

Sukorói kaszinóberuházás

A 2008-as sukorói telekcsere ügyében 3, illetve 2,5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte hűtlen kezelés kísérlete miatt a Kúria Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezetőit.

A tanácsvezető bíró azzal indokolta a döntést, hogy mindkét vádlott tudta, a kaszinóberuházással indokolt telekcserét el kellett volna utasítani. „A csere törvényfeltételei nem álltak fenn, erről az első- és másodrendű vádlott is tudott. Azt is rögzíti az ítélőtábla, hogy a cserekérelmet el kellett volna utasítani, és az NVT elé ilyen tartalmú indítványt kellett volna előterjeszteni. A vonalas infrastrukturális beruházások esetében nem volt célszerű és nem volt szükséges, tehát nem volt mögötte állami érdek” – tette hozzá Molnár Gábor Miklós.

Bábolnai földügyek

Nem érte kár az államot, nem volt szándékosság, ezért bűncselekmény sem történt – ezzel a szóbeli indoklással mentette fel jogerősen a Győri Ítélőtábla a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól Mezei Lászlót, a Bábolna Ménesbirtok Kft. vezetőjét és a felbujtóként az ügybe hozott Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját. A nyomozás Budai Gyula, illetve a KDNP-s Medgyasszay László feljelentése nyomán indult. Szerintük ugyanis az államot kár érte, amikor két állami cég, a felszámolás sorsára jutott Bábolna Zrt. és a Bábolna Ménesbirtok Kft. között létrejött megállapodás nyomán a Ménesbirtok a Bábolna Zrt.-nek fizetett 365 millió forintot, miután a felszámolásba kerülő cég bizonyos tevékenységeit átvette. Később Budai azt állította a nyilvánosság előtt, minthogy a pénz Tátrai bankszámlájára került – ez ügyben Tátrai személyiségi jogi pert nyert a volt elszámoltatási kormánybiztos ellen.

„Az ügyészség által a vádiratban leírt cselekmények nemhogy kárt nem okoztak, sem az államnak, sem pedig a Bábolna Ménesbirtok Kft.-nek, de kifejezetten a cég érdekét szolgálták, azaz szükségszerűek voltak. A hűtlen kezelés esetében három tényállási elemnek egyszerre, ok-okozati összefüggés mellett kell megállnia ahhoz, hogy a bíróság a bűncselekményt megállapítsa, jelen esetben azonban sem vagyoni hátrány, sem mulasztás, sem pedig szándékosság nem történt, azaz egyetlen tényállási elem sem állt meg” – állt a felmentő bírói indoklásban.

MTV-székház

A kormánypárt 2010-es vádjai szerint a közmédia drágán bérelte ki a székházát a Wallis-csoporttól. A Fővárosi Törvényszék 2012-ben úgy döntött, hogy az MTV-nek nyilvánosságra kell hoznia mind a bérleti szerződéseket, mind a Kunigunda úti székház későbbi adásvételi szerződését.

Az ügy előzménye, hogy a fejlesztő és bérbeadó, Wing Zrt. tulajdonában lévő Millennium Média Kft. által 2007-ben megkötött bérleti szerződés hátrányos volt a magyar állam és az adófizetők számára egyaránt. A szerződés szerint az épületet 40 évig kellett volna bérelni, ezt követően a bérleti időszak lejártával sem került volna a magyar állam tulajdonába. Az MTVA vezetése 2010 őszén kezdett tárgyalásokat a székház tulajdonjogának visszaszerzéséről. A 2007-es bérleti konstrukció fenntartása a közmédiumoknak és közvetve az adófizetőknek a 40 év alatt összesen több mint 550 millió euróba, mai árfolyamon számolva 160 milliárd forintba került volna – közölte akkor az MTVA. A közmédia 2011-ben 67 milliárd forint hitelt kapott és megvette a Wallistól a székházat.

Postaszékház-eladás

2009 júniusában írta meg először a Magyar Nemzet, hogy két postás szakszervezet kérte a korábbi székház, a Postapalota eladásával kapcsolatos szerződések nyilvánosságra hozatalát. Mint később kiderült, a székházat a Wallis Ingatlan Zrt. – amelynek anyacégét, a Wallis Rt.-t 2000 és 2005 között Bajnai Gordon vezette – egyik projektcége, a WPR Primus Kft. egyedüli pályázóként vehette meg 4 milliárd forintért. Az épületet 2008-ban adták el, a tervek szerint luxushotel épült volna az egykori postaszékházból, ám miután éveken át romlott az üres épület állapota, a székház végül hétmilliárd forintért a jegybanki alapítványok mintegy 260 milliárd forintos közpénzvagyonát forgató Optima Befektetési Zrt.-hez került. Ők irodaházzá alakítják az épületet.

Az ügyben 2013-ban vádat emeltek hat ember ellen: K. Bálint, K. Péter és Sz. Pál a postán, V. Zsuzsanna, K. Zoltán és S. István az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.-nél dolgozott. Az ügyészség szerint a posta és az ÁPV Zrt. korabeli vezetői direkt olyan kimutatásokkal dolgoztak, hogy azok alapján az új székház bérlése tűnjön a legjobb megoldásnak. Ezzel a vádhatóság szerint többmilliárdos kárt okoztak. Előrelépésről azóta nincs hír.

A Malév privatizációja és a visszaállamosítása, a Budapest Airport eladása

A Malévot annak idején Gyurcsány Ferenc kormánya 200 millióért adta el, majd a Bajnai-kabinet 25 milliárdért vásárolta vissza. Budai Gyula az ügy kapcsán „a korábbi pénzügyminiszterek felelősségére” helyezte a hangsúlyt. Öt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a nyomozó főügyészségen. Ezek között volt a légitársaság privatizációja, viszontgarancia-szerződése, a Malév Vagyonkezelő Kft. ügye.

A Malév privatizációjával kapcsolatban Budai különösen jelentős kárt okozó csalás és különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt fordult az ügyészséghez. A magyar államot szerinte 68 millió euró kár érte az eladással. Mire azonban kiderülhetett volna a vádak alaptalansága, az Orbán-kormány csődbe vitte a nemzeti légitársaságot, ami meg is szűnt. Vádemelés nem volt, csak parlamenti vizsgálat a csőd után.

A Budapest Airportot 2006-ban adták el külföldi vállalatoknak, összesen 464,5 milliárd forintért, amelyet a Fidesz kevésnek ítélt. Emellett a szocialista kormány abból csak 75 milliárd forintot fordított az államadósság csökkentésére, állítólag azt sem a törvényi előírásoknak megfelelően. Orbán Viktor egy 2005-ös televíziós vitán azt kérte Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnöktől, hogy „ne adja el a repteret”, mondván, az évről évre szép nyereséget termel. A repteret üzemeltető vállalatot végül a Hochtief német építőipari konszern szerezte meg, majd 2013-ban továbbadta azt egy kanadai nyugdíjalapnak.

Budai 2011. október 6-án tett feljelentést ismeretlen elkövető ellen hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanújával. A biztos azt is kijelentette: az államot ért kárért egyrészt Veres János akkori pénzügyminiszter a felelős, másrészt az MNV-t vezető Tátrai Miklós, mivel ő 2008 novemberében hozzájárult a Budapest Airport új tulajdonosa által kért átütemezések végrehajtásához. A Fővárosi Főügyészség az ügyben elrendelte a nyomozást, ám pár hónappal később azt megszüntette.

2006-os rendőri túlkapások

Ebben az ügyben sem teljesedett ki az elszámoltatás, a rendőri vezetők pere nem a Fidesz szájíze szerinti ítéleteket hozott. Idén februárban tizenkét vádlottat felmentettek, a volt budapesti főkapitány pedig csak pénzbüntetést kapott a 2006-os rendőri brutalitásért. A jogerős ítélet alapján Gergényi Péternek négyszázezer forintot kell fizetnie, és a tévészékházhoz kirendelt rendőrparancsnok is mindössze megrovást kapott. Bene László volt országos rendőrfőkapitány felmentő ítéletét is helybenhagyták – a további tizenegy vádlottat pedig jogerősen felmentette a bíróság.

A költségvetési adatok meghamisítása

A költségvetés adatainak meghamisítása kapcsán gyakorlatilag semmi nem történt. Ismert, a magyar kormány a 2006-os választás előtt a valósnál kisebb hiányról közölt adatot az Európai Unióval. Végül egy parlamenti vizsgálat indult, amelyen sem Gyurcsány, sem Veres nem jelent meg.

Állami cégvezetők végkielégítései

A Fidesz szerint a szocialista kormányok alatt több állami cégnél, köztük az MVM-nél, a MÁV-nál és a BKV-nál is túlzott mértékű, illetve jogtalan végkielégítéseket fizettek ki. Ezek miatt 2010-ben 98 százalékos különadót vezetett be a Fidesz, visszamenőlegesen – a sarcot a kétmillió forint feletti végkielégítések után kellett kifizetni. Az Alkotmánybíróság 2014-ben végül megállapította, hogy a kivetett adó jogsértő, így azt el kellett törölni.

Az MVM-es és MÁV-os végkielégítések ügyében semmi nem történt. A BKV több esetben vissza akarta perelni a pénzeket, de elbukta a pereket. A BKV nagyságrendileg 100 millió forintot követelt vissza 31 volt vezetőtől, akiknek a többsége 2007–2008-ban távozott.

A BKV-s büntetőügyeket összevonták a Hagyó-perrel. Ennek ítéletét fentebb ismertettük.

Állami vezetők offshore érdekeltségei

A Fidesz Simor András korábbi jegybankelnököt, Bajnai Gordon egykori miniszterelnököt és az ő pénzügyminiszterét, Oszkó Pétert támadta azzal, hogy politikai karrierjük előtt ciprusi cégekben parkoltatták a pénzüket.

Semmi nem történt, Simor még a mandátumát is kitöltötte.

Daimler–Volánbusz-botrány

Egy amerikai bírósági ügy kapcsán kiderült, hogy a Daimler 300 ezer euró „jutalékot” adott magyar tisztviselőknek, hogy cserébe az ő buszaikat válasszák. A Volánbusz hat nap alatt vásárolt hárommillió euróért használt buszokat, de az esetnek nem lett következménye.

A választási szoftver

A 2010-es választásokat segítő szoftvert az IDOM 2000 Zrt. nevű cég fejlesztette, és annak egyik alvállalkozója, az É.B.SZ.K. Kft. időközben egy marokkói magánszemélyhez került. A Fidesz többek között azon aggódott, hogy átvilágíthatatlan személyek juthattak hozzá a szoftver adataihoz, és ez állambiztonsági kockázatot jelenthet, illetve veszélyeztetheti a választás tisztaságát.

Az ügyből semmi nem lett, az IDOM pedig az eset után is nyert állami megbízásokat.