Nyugat-Afrikában teljes országrészeket vettek karantén alá. A forgalom egyirányú, azokat beengedik, akik a családjukhoz mennek, de a vesztegzár alá vett területet nem hagyhatják el a járványveszély miatt.
A helyiek olyan kísérleti gyógyszert kapnak, amelyet nem próbáltak ki embereken, de az ENSZ szerint ártani nem fog, ezért a fogyasztását engedélyezték. Hatásossága kérdéses, azt a spanyol papot is ezzel a készítménnyel próbálták gyógyítani, aki később meghalt Madridban.
„Örülök a gyógyszernek, ha eltűnik tőle az ebola, akkor mindenki örülni fog. De valójában senki nem tudja, hogy mit tartalmaz, hogy működik és milyen mellékhatásai lesznek, szóval sokan inkább nem kérnek belőle, mert veszélyes is lehet” – mondja James David libériai önkéntes.
Négy országban eddig kétezer ember betegedett meg, a halálozási arány 55 százalék. Az Egészségügyi Világszervezet tehetetlen a járvány terjedése ellen. Teljes falvak hisznek abban, hogy az ebolát a nyugati orvosok terjesztik, ezért nem hajlandók elmenni a szűrővizsgálatra. Nigériában pedig országszerte sztrájkolnak az orvosok.
„Sok régióban olyan a helyzet, mint egy háborús övezetben. Senki se tudja, hogy mi történik, mi a feladata. Ráadásul a vírus is mozog, halad előre, mint a frontvonal, és valójában senki se tudja, hogyan lehetne megakadályozni a terjedését” – mondta el Joanne Liu, az Orvosok Határok Nélkül francia szervezet elnöke.
Ebolafertőzöttet Nyugat-Afrikán kívül még nem találtak. Az a magyar férfi maláriás volt, aki társával együtt Libériában dolgozott. Munkáltatójuk elővigyázatosságból rendelte őket haza.
A négy legveszélyeztetettebb nyugat-afrikai országban, Guineában, Libériában, Sierra Leonéban és Nigériában 80-85 magyar dolgozik.
„Azok az emberek, akik a Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről dolgoznak kint (…), olyan körülmények között élnek, hogy nem találkoznak ilyen beteggel, nincsenek kitéve a fertőzés veszélyének” – mondta el Szabó Enikő helyettes tiszti főorvos.