Egy készülő, új rendeletben határozza meg a kormány azt a szakmai szervezetet, amely dönt majd az iskolaérettségről – tudta meg lapunk. Hiába a riogatás, a döntésbe természetesen ezentúl is bevonják az óvónőket és a szülőket.
Fotó: MH/Ficsor Márton
A köznevelési törvénymódosító javaslatcsomag azonnali visszavonását követeli múlt pénteken közzé tett petíciójában a Szülői Hang nevű szervezet – amely korábban a magántankönyvekért indított mozgalmat. A petícióhoz csatlakoztak a jól ismert „kockás inges civilek” és az ellenzéki pártok. A tervezett változtatások közül élesen bírálják például azt, amelyik az óvoda-iskola átmenet egységesebb szabályozására irányul. A „civilek” szerint ez „egy arctalan hivatalos szervre bízva lehetővé teszi, hogy a hatéves korukat betöltött gyermekeket akár az őket ismerő óvoda szakmai véleménye ellenére is erőszakosan az iskolába kényszerítsék.” De mi is lenne a módosítás pontosan? Jelenleg a jogszabály így szól: „A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.”
Ehhez képest a tervezett új szöveg így hangzik: „A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. /.../ Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség.”
Mindebből úgy tűnik, szó sincs arról, hogy minden hatévesnek iskolába kellene mennie, legfeljebb az eljárás szigorodhat. Kérdéseinkkel – például: hogyan zajlana a szülőkkel való egyeztetés a gyakorlatban, vagy hány százaléka lehet a gyerekeknek, akiket eddig alapos indok nélkül tartottak az óvodában hatéves koruk után – megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát.
Válaszában az EMMI leszögezte: a nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslat célja a gyermekek, tanulók óvodai, iskolai előmenetelének támogatása. A javaslat módosítja a 2015-től bevezetett, hároméves kortól kötelező óvodába járás nyomon követését, és egyértelműbbé teszi az óvoda-iskola átmenet feltételrendszerét. Az iskolakezdés területén az elmúlt években eltérő intézményi gyakorlatok alakultak ki – közölte a minisztérium. Hozzáfűzték, a törvénymódosítási javaslat értelmében indokolt esetben az állami szerv továbbra is engedélyezheti az óvodai nevelésben való részvétel egy évvel történő meghosszabbítását, így országosan egységes, jó szakmai gyakorlat alakítható ki. Szakértői bizottság bevonására csak a kérelem tartalma alapján, indokolt esetben kerülhet sor. Egy készülő, új rendeletben határozza meg a kormány azt a szakmai szervezetet, amely döntési jogkörrel fog rendelkezni az adott kérdésben – tudatta az EMMI. Tájékoztattak arról is, hogy olyan ügyfélbarát megoldás kialakításán dolgoznak, amelyben az érintett szerv feladatai között szerepel majd – többek között – a benyújtott szülői kérelmek elbírálása szakértők bevonásával, az adott intézmény megkeresésével.
Vagyis, nem arról van szó, hogy az érintett óvónők és szülők megkérdezése nélkül döntenének, és az iskolaérettség elérése előtt kényszerítenének gyermekeket az első osztályba. Azt viszont a minisztérium szerint nehéz megállapítani, hogy a gyerekek hány százalékát tartják vissza az óvodában indokolatlanul, mert a döntések háttere sok esetben nem ismert.
