Az országos választásokat sosem az a párt nyeri meg, amelyiknek egy meghatározott társadalmi csoportban kiemelkedő támogatottsága van, éppen ellenkezőleg: egy néppárti karakterű, minden szavazói csoportban stabil népszerűséggel bíró párt képes jó választási eredményeket elérni
– mutatott rá Tóth Erik lapnak.
Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint Magyarországon egyedül a Fidesz–KDNP pártszövetségről mondható el, hogy néppárti profilja van, amelyet ráadásul egy olyan politikus vezet, aki minden társadalmi csoportban nagy népszerűségnek örvend. – Igaz ez az állítás akkor is, ha az úgynevezett első szavazók feltételezett viselkedését és politikai preferenciáit vizsgáljuk: négy év alatt körülbelül 400 ezer első szavazó lépett be a választási jogosultsággal rendelkezők közé, mégis a valaha volt legerősebb felhatalmazását kapta meg a Fidesz–KDNP, történelmi győzelmet aratva – fejtette ki Tóth Erik, hozzátéve: ez azért is következhetett be, mert a jobboldalnak a 18–29 évesek és az idősebb társadalmi csoportba tartozók körében is jelentős támogatottsága van.
– Az egymással összefogott baloldali pártok 1990 óta a legrosszabb eredményt érték el országgyűlési választáson. Bármire is épített a baloldal, az bizonyos, hogy egyik korosztályt sem tudta érdemben megszólítani, a szimpatizánsait megfelelően mobilizálni
– magyarázta Tóth Erik, aki úgy véli, ez jól látszik a budapesti adatokból is: amíg 2018-ban a most összefogott pártok 51 százalékot szereztek a fővárosban, 2022-ben már csak 48 százalékot értek el. Az elemző szerint mindez azt mutatja, hogy nem igaz az az állítás, hogy Budapest kizárólag baloldali fellegvár lenne, sem az, hogy a fiatalok körében a baloldal népszerűbb, mint a Fidesz–KDNP, sőt.
Tóth Erik arról is beszélt, hogy egy ekkora mértékű, a kormánypártoknak sorozatban negyedszer kétharmados parlamenti felhatalmazást adó vereség után hosszú, keserves gyászmunka vár a baloldali táborra mind a politikusok, mind a szavazók részéről. Azonban a baloldal ahelyett, hogy az összefogás működésképtelenségében vagy saját magukban keresnék a vereség okát, inkább az árokmélyítést választja: a vidéki embereket lenézik, csak azért, mert nem kértek az ő politikai kínálatukból. Amennyiben ez így folytatódik 2026-ig, úgy saját politikai sírjukat ássák meg az ellenzéki politikusok – hangsúlyozta az elemző.
Tóth Erik felhívta a figyelmet arra, hogy
a 18–29 éves korosztály egy rendkívül összetett társadalmi csoport. Az első szavazók jelentős része nem vagy csak kevéssé érdeklődik a politika iránt, és jellemzően kritikus szemmel néznek minden pártra vagy politikusra. Őket nem direkt, hanem indirekt intézkedésekkel és üzenetekkel lehet jobb belátásra bírni: a 25 év alattiak szja-mentessége vagy a számukra elérhető munkahelyek létrehozása mind ilyen lépések voltak a Fidesz–KDNP részéről. Az elemző megjegyzi, a felsőoktatási rendszer 21. századi igényekhez történő hozzáigazítása is egy ilyen szakpolitikai lépés lehet a jövőben.
– A baloldal számára most az úgynevezett jövővita lesz a kulcskérdés a következő időszakban, azonban Gyurcsány Ferenc, az ellenzék legerősebb pártjának a vezetője világossá tette, hogy mit akar: domináns pozícióját megőrizve egy szervezeti értelemben egységesült ellenzéket létrehozni – világított rá Tóth Erik. A régi csapattal új embereket megszólítani viszont nehéz lesz: Gyurcsány mind a mai napig a legelutasítottabb politikus Magyarországon, tízből nyolcan továbbra sem szeretnék őt fontos politikai pozícióban látni.
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
AJÁNLÓ
