Nem a sajtó felelőssége, ha hazudnak a sajtótájékoztatón

„Nem minősül híresztelésnek, ha a sajtó úgy tudósít közéleti szereplők közügyekről szóló sajtótájékoztatójáról, hogy a tudósítás pontosan megfelel a megfogalmazottaknak, nem tartalmaz saját értékelést, egyértelműen megjelöli a közlések forrását, valamint a jó hírnevet esetleg sértő tényállításokkal érintett személy cáfolatának is helyet biztosít, vagy felkínálja neki a válaszadás lehetőségét” – mondta ki az Alkotmánybíróság friss határozatában.

Az Ab ennek következtében megsemmisítette azt a bírósági ítéletet, amely ezzel ellentétes következtetésre jutott. „A közéleti szereplők sajtótájékoztatójáról szóló tudósítást olyan kivételnek kell tekinteni, amikor az újságírók mentesülnek a közzétett tények valóságtartalmának ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségük alól” – áll az indoklásban.

Az ügy előzménye, hogy 2013-ban a Nyugat.hu tudósított egy olyan szombathelyi MSZP-s sajtótájékoztatóról, amelyen a párt két politikusa azt állította, hogy a városban Hende Csaba döntött a trafikpályázatokról. A fideszes politikus pert indított a portál ellen, és végül a Kúria Hendének adott igazat. Ezt követően fordult a portál az Alkotmánybírósághoz. A támadott ítélet szerint a sajtótájékoztatón egy másik politikus jó hírnevére sérelmes, valótlan tényállítások hangzottak el, amelyek híreszteléséért a hírportál objektív felelősséggel tartozik.

Azonban a testület szerint a híresztelés ezen fogalma nincs összhangban a sajtószabadságból következő alkotmányos követelményekkel: „A sajtónak elsőrendű alkotmányos feladata a közérdekű információk, köztük a közéleti szereplők megnyilatkozásainak, álláspontjainak terjesztése, márpedig alaptörvénybeli feladatának ellátásáért senki nem marasztalható el. A közéleti vita érdeke mindenekelőtt az elhangzottak pontos, a hírek aktualitásához igazodó közzétételét igényli” – írták.

Az Ab kiemelte ugyanakkor, hogy a sajtótájékoztatóról tudósító sajtó nem minden esetben mentes a felelősség alól: „vizsgálni kell, hogy az újságíró a más személyek által megfogalmazottakat híven, a közlések forrását egyértelműen megjelölve, saját értékelés nélkül közvetíti-e a közvélemény felé, illetve hogy lehetőséget ad-e a vitatott állításokkal érintett személy cáfolatának”.