2018. december 10.,
hétfő, Judit napja

Munka törvénykönyve: Palkovics jónak tartja a módosítójavaslatot

Hír TV

2018. november 23., péntek 15:24, frissítve: péntek 18:44

A munkavállalók elemi felháborodását válthatja ki az a törvénymódosítás, ami megnövelné a munkaidőkeretet és még több extra munkára adna lehetőséget. A kormány szerint a gazdaság igényeire ad választ a fideszes javaslat, és az csak a munkavállalókkal tárgyalva lesz átültethető a gyakorlatba.

A gazdaság igényeire ad választ az a kormánypárti javaslat, ami egyebek mellett 300-ról 400-ra emelné az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértékét azoknál a cégeknél, ahol kollektív szerződés van, illetve egyről háromra emelné a munkaidő elszámolás keretét – fejtette ki az innovációs és technológiai miniszter.

„A magyar gazdaság jelen pillanatban nagyon nagy kapacitást igényel. Nem csak a magyar, az egész európai gazdaság. A magyar kormánynak az a célja, hogy a vállalatok működési környezetét optimalizálja, mert nyilvánvalóan amennyiben ez a munkavállalók szándékával megegyezik, akkor ez egy jó dolog” – mondta Palkovics László.

A munkavállalók szakszervezetei azonban elutasítják a javaslatot. A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a LIGA Szakszervezetek szerint az intézkedés éves szinten akár két és fél havi többletmunkát is eredményezhet. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete is az indítvány káros hatásaira figyelmeztet, a Vasutasok Szakszervezete pedig a modern kori rabszolgaság bevezetését látja a javaslatban, amire a Fidesz szerint azért van szükség, mert sokan szívesen dolgoznának még többet, ám ennek bürokratikus akadályai vannak. A Közúti Közlekedési Szakszervezet szerint ez a magyarázat nem életszerű.

„Az esetek többségében nem úgy használja ki a munkavállaló, hogy ő felteszi a kezét, hogy menni szeretne, hanem a létszámhiány miatt a muszáj nagy úr, és a munkáltató azt mondja neki, hogy már pedig jönnöd kell, és nem tudnak szabadnapot tervezni. Nem ritka, hogy október-novemberben még az előző évi szabadság keretéből 20-22 nap bent van, úgyhogy még az az évi 30-ból ki se tudott venni egy napot sem. Akkor én csak kérdezem, hogy miről beszélünk a 400 túlóráról?” – mondta Baranyai Zoltán, a Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán vitatná meg a javaslatot. A munkavállalók egységesek abban, hogy össze kell hívni a testületet. Amennyiben egy munkáltatói szövetség is csatlakozik hozzájuk, akkor kötelező lesz összehívni az ülést.

„Tegnap volt alkalmam nem hivatalosan egyeztetni a munkáltatók képviselőivel is, és ők arról tájékoztattak engem, hogy nem ők kérték ezt a módosítást. Viszont akkor felvetődik a kérdés, hogyha nem a munkavállalók kérték, akkor ki? És szeretném, hogyha erre is választ kapnánk a kormányzati oldaltól, hogy ki az a tőkés csoport, ki az a lobbi csoport, akinek a kénye kedve szerint ilyen durván beavatkozik a munkavállalók életébe a kormányzat. Én azt gondolom, hogy ezekre a kérdésekre mindenképpen választ kell kapnunk” – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

A javaslatot jegyző Kósa Lajos szerint a módosítással alkuhelyzetet teremtenek, a munkavállalók a többletmunkáért cserébe igényeket támaszthatnak, és semmi nem is dőlhet el nélkülük.

„Kizárólag akkor lehetséges ez, hogyha a kollektív szerződés ezt a lehetőséget tartalmazza. A kollektív szerződést pedig a munkavállalók közössége határozza meg. Tehát egy olyan lehetőséget tettünk most bele a törvénybe, amellyel csak közös megegyezés alapján lehet élni” – mondta a fideszes képviselő.

A munkavállalói oldal emlékeztetett: egy a munkaidő-szervezéssel kapcsolatos módosító javaslat 2017. tavaszán egyszer már eljutott a Parlament gazdasági bizottságáig, ám azt akkor a munkavállalók elemi felháborodása miatt visszavonták.

Jobbik: a gazdasági kivándorlást segíti

Szakszervezetekkel kezd egyeztetésbe a Jobbik annak érdekében, hogy ne mehessen át a parlamenten a Munka törvénykönyvének módosítása. Pintér Tamás országgyűlési képviselő család- és életellenesnek nevezte a javaslatot, amely szerinte a gazdasági kivándorlást fogja segíteni azokba az országokba, ahol normális és nyugodt körülmények között dolgozhat a munkaerő.

„A munkabéreket kell megemelni, nem a munkaórák számát. És nem a focistákét évi 500 millióra, hanem az ápolókét, az orvosokét, a pedagógusokét, a kétkezi munkásokét. Azt ígérhetem, hogy szembe fogunk menni ezzel a törvényjavaslattal. Ma már nem az 51-es éveket írjuk, amikor is kényszerítve a munkavállalókat elvárták azt, hogy ingyen robotoljanak a gazdaságért szombatonként” – mondta az ellenzéki képviselő.

A kormánypárt közleményében azt írta: a javaslat célja, hogy aki többet akar dolgozni és keresni, az megtehesse, ehhez pedig a bürokratikus akadályokat kell lebontani. Az egyes ágazatokban a munkavállalók védelmét pedig a kollektív szerződésük is biztosítja.