Mi a választás valódi tétje?

A közvélemény-kutatások adatait elemezve afelől senkinek nincs kétsége, hogy a Fidesz–KDNP nyeri a választást, de a kormánypártok így sem ülhetnek ölbe tett kézzel. Ugyanis, bár az ellenzék rendre hangoztatja, van esély a kormányváltásra, az áprilisi választásnak inkább az a tétje, mekkora többséget szerez a Fidesz – már ha szerez. Ahhoz ugyanis valami igazán eget rengetőnek kellene bekövetkeznie, hogy a kormánypárt 50 százalék körüli támogatottsága (a biztos szavazók körében) rohamosan apadni kezdjen, és ezzel egy időben a jobb- vagy baloldali ellenzék hasonló ütemben megtáltosodjon. Egyébként is, a Fideszben megvannak a bevett stratégiák az olyan helyzetekre, amikor lejtmenetből kell visszafordítani a párt támogatottságát.

Tehát a tét az, sikerül-e Orbán Viktor pártjának megismételnie a 2014-es eredményeket, amikor kétharmados többséget szereztek. Ez a kérdés nagyon fontos, hiszen kétharmaddal könnyedén lehet módosítani az alkotmányt és a sarkalatos törvényeket, emellett a fontos állami tisztviselőket is kétharmaddal választják meg.

Sokak szerint ugyanakkor az is kérdés, hogy a Fidesznek meglesz-e az abszolút többsége a kormányalakításhoz. Ehhez száz mandátumra van szükség az Országgyűlésben. Ellenzéki számításokból az jött ki, hogy ha a 106 egyéni körzetből 40-et meg tudnak szerezni a Fidesz elől, akkor már nem tudnának abszolút többséget sem szerezni a listáról.

Koordináció a kulcs

Mindez persze azon múlik, hogy a baloldal miképpen tud megállapodni az egyéni jelöltek koordinálásáról – már ha egyáltalán meg tud. Jelenleg a csepeli körzet miatt vannak összetűzések, ahol az MSZP és az Együtt is indítana jelöltet a Fidesz ellen. A 2014-ben kiélezettebb eredményeket hozó kerületekben is hasonló esetekre lehet számítani, annak ellenére, hogy ha ilyen helyeken egynél több baloldali jelölt indul a kormánypárti aspiránssal szemben, akkor szinte esélytelen legyőzni a Fideszt a baloldali szavazataprózódás miatt.

Pénz beszél

Fontos szempont a pártok részéről, hogy mennyi kampánytámogatást kapnak, az összeg pedig erősen függ az egyéni jelöltek számától, ezért sem akarhatja az MSZP tovább osztogatni a 106 választókörzetet. Ismert, a szocialisták és Gyurcsány Ferenc pártja 60-46 arányban osztották föl egymás között a kerületeket. A jelenlegi szabályok szerint az a párt állíthat országos listát, amely 9 megyében és Budapesten legalább 27 jelöltet tud állítani – ez sem az MSZP, sem a Demokratikus Koalíció (DK) esetében nem forogna veszélyben. Az országos listát állítók egyből 149 millió forintos támogatást kapnak a kampányra. A koordinációt befolyásoló tényező inkább a további támogatások mértéke: 54 jelölt után 298 millió, 80 jelölt után 447 millió forint kampánytámogatás jár – a maximális összeget az a párt kapja, amelyik mind a 106 egyéni választókerületben jelöltet állít; ebben az esetben 597 millió jár a költségvetésből.

Mindez azért kulcskérdés, mert az MSZP könnyen lecsúszhat a majd’ 300 milliós kampánytámogatásról, ha további ellenzéki pártokat vesznek be a koordinációba a saját helyeik kárára is. Állítólag Molnár Gyula pártelnök is ezzel magyarázta, miért mutattak ajtót Juhász Péternek, amikor a csepeli jelöltállításról tárgyalt volna velük – a DK már korábban is jelezte, ők eleve az Együttnek szánták volna Csepelt, ha már Szabó Szabolcs nyerni tudott 2014-ben. Mindenesetre ha az anyagi szempontokat vesszük figyelembe, nehéz megegyezés várható, hiszen adott esetben a szocialistáknak 150 millió forint kampánytámogatásról kellene lemondaniuk.

Kérdéses a bejutás?

Azzal, hogy az MSZP és a Karácsony Gergely által vezetett Párbeszéd közösen indul, a parlamentbe jutási küszöb is megemelkedett, hiszen a törvény szerint ha két párt együtt indul, akkor már nem 5, hanem 10 százalékot kell elérniük a listán. A lépés igen kockázatos lehet, ha azt nézzük, hogy a szocialisták az utóbbi hónapokban többször is 10 százalék alatti támogatottságot produkáltak (a biztos szavazók között legutóbb 8 százalékon állt az MSZP), a Párbeszédet pedig rendre 0–1 százalék között mérik. Vélhetően azért merik vállalni a kockázatot, mert bíznak benne, Karácsony Gergely népszerűsége újabb szavazókat vonzhat be a pártnak.

Bár még nyitott kérdés, milyen konstrukcióban indulnak, de csak közös lista esetén lehetne mindkét pártnak külön frakciója, amihez egyébként a Párbeszéd ragaszkodik. Külön-külön frakcióhoz mindkét pártnak 5-5 képviselőt kell legalább bejuttatnia a parlamentbe, és mindkettőt föl kell tüntetni a szavazólapon jelölőszervezetként.

Ki lesz a balos vezéralak?

Az áprilisi választás egy másik kérdése, melyik párt lesz a baloldal vezető ereje. Ez ugyanis még nem látható tisztán a kutatásokból. Annyi biztos, hogy mialatt az MSZP mélyponton van, Gyurcsány Ferenc pártja már beérte, sőt be is előzte a szocialistákat. Ez azért is lehet elégtétel a volt kormányfőnek, mert pártját az MSZP-ből kiválva alapította, és 2014-ben csak komoly harcok árán érte el, hogy a DK-ból négyen beülhessenek az összefogás listájáról a parlamentbe. Az biztosra vehető, hogy Gyurcsányéknak idén már saját frakciójuk lehet.

Szintén vezető szerepre pályázik az LMP, amely a kampánynak azzal a Ron Werberrel megy neki, aki korábban a szocialistáknak adott kommunikációs tanácsokat. Bár ők nincsenek olyan közel a szocialistákhoz, mint a DK (legutóbb 7 százalékon álltak a biztos választók között), de egy kampányhajrával Szél Bernadették is megszorongathatnák az MSZP-t.