Az érveket, ellenérveket nyilvánosan leginkább a szavazatmaximalizálás, illetve a kormány leváltásának „receptje” szerint fogalmazzák meg, de világosan kirajzolódik a különböző érdekcsoportok közötti versengés is, amely a járványveszély elmúltával várhatóan tovább élesedik majd – mutatott rá az ellenzéki pártok lehetséges jövőbeni összefogását elemző XXI. Századi Intézet.
Kiemelték:
miközben minden ellenzéki csoport igyekszik az ideológiai különbségeket elhallgatni, illetve a társulással együtt járó morális és politikai kérdéseket bagatellizálni, addig egy – ma még láthatatlan – közös program mentén való együttműködést ígérnek.
– Az összefogásra kész ellenzéki pártok (MSZP, Párbeszéd, Demokratikus Koalíció, LMP, Momentum és Jobbik) abban egyetértenek, hogy minden körzetben egy közös jelöltet kell majd állítaniuk, azonban komoly konfliktus alakult ki a jelöltek kiválasztásának módjáról, de ma már nézetkülönbség van abban is, hogy egy vagy két listával induljanak el 2022-ben – hangsúlyozta a XXI. Századi Intézet.
Azzal az ellenzéki taktikával kapcsolatban, amely szerint minden körzetben egy közös jelöltjük lesz, amit a 2019. őszi önkormányzati választásokon elért részsikerekre alapoznak, kiemelték: ez a választási matematika szerint ugyan logikus módja a szavazatmaximalizálásnak, azonban több, ma még ismeretlen negatív következménnyel járhat. – A kockázati tényezők a következőkből erednek: a közös program hiánya, a leendő kooperációban részt vevő pártok ideológiai különbségei, a múltbeli személyes sérelmek emléke, az egymással szembeni bizalmatlanság, a vezető politikusok megítélésének eltérő minősége a potenciális szavazótáborban és az ezekből eredő morális és hitelességi kérdések. E szempontok mind-mind a szavazótáborok átszavazási hajlandóságát csökkentik, így a szavazatmaximalizálás mint a legfontosabb cél elérése veszélybe kerül – fejtették ki.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható
Magyar Nemzet
