2019. február 18.,
hétfő, Bernadett napja

Megmarad a vidékfejlesztési és agrártámogatások korábbi szintje

Hír TV

2019. február 10., vasárnap 15:32, frissítve: vasárnap 16:28

A következő kilenc évben várhatóan megmarad a vidékfejlesztési és agrártámogatások korábbi szintje – hangzott el egy hódmezővásárhelyi gazdafórumon. Miközben a szakemberek az Európai Unióból érkező vidékfejlesztési támogatások 15 százalékos csökkenésére számítanak, a tagországoknak 15-ről legalább 30 százalékra kell növelniük a nemzeti költségvetésből kifizetett támogatásokat. Várhatóan közel 4 százalékkal csökkenhet a Brüsszelből érkező területalapú- és termeléshez kötődő támogatások összege is.

A vidékfejlesztési program teljes keretösszegét, mintegy 1300 milliárd forintot már lekötötte a kormány, de további, mintegy 130 milliárd forintra lehet még pályázni - jelentette be Kis Miklós Zsolt államtitkár Hódmezővásárhelyen. Az államtitkár kiemelte: a jövőre záródó uniós költségvetési ciklus visszamaradó forrásaiból és ha szükséges, a nemzeti költségvetésből fedezik a beruházásokat.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara igazgatóhelyettese, Papp Gergely  arról tájékoztatta a a gazdákat: valós veszélye van annak, hogy az ország évente 24 milliárd forinttal kevesebb pénzt kap vidékfejlesztésre Brüsszeltől, de az új szabályozás előírja majd, hogy 15 százalékról 30-ra kell növelni a nemzeti támogatási intenzitást.

„Valóban kevesebbet fogunk kapni Brüsszelből, de mivel a nemzeti költségvetésből meg többet kell mellé tenni, nem hatvanvalahány millió eurót, hanem 140 millió eurót, ezért végső soron ugyanannyi pénz lesz a kifizethető támogatásnak az összege. Tehát, ha nem változik a tervezet szövege, akkor a VP-ben körül-belül ugyanannyi pénzt lehet kifizetni 2021 és 27 között, mint amennyit most 14 és 20 között fizettünk ki” – mondta Papp Gergely.

Az unióból érkező terület- és termelésalapú támogatások hektáronként legfeljebb 2500 forinttal csökkennek majd éves szinten. Lázár János úgy fogalmazott, az Európai Bíróság hamarosan várhatóan semmisé teszi a külföldiek földhöz jutását akadályozó földvédelmi törvényeket. Az országgyűlési képviselő szerint ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a májusi Európa Parlamenti választások nagyban befolyásolják, hogy milyen irányban változik az uniós közös agrárpolitika.

„Nem azzal van a legnagyobb probléma - az sem kis probléma - hogy ha magyar oligarchák gazdasági társaságokon keresztül földet vásárolnának, de magyar befektető és külföldi befektető között nem lesz lehetőség különbséget tenni. Ez egy fordítópont lesz a következő tíz esztendőben. Ezért aztán bár távolinak tűnik, de az európai parlamenti választások kimenetelének döntő jelentősége van a közös agrárpolitikára és a földszabályozásra, mert nem mindegy az, hogy a globalista erők lesznek-e többségben a parlamentben blokk nélkül, mármint blokkolási lehetőség nélkül, akik minden határt kinyitnak, vagy találunk olyan szövetségeseket akár Közép-Európából, akik a mi szempontjainkat érvényesíteni fogják” – mondta Lázár.

Az Agrárminisztérium államtitkára azt is elmondta, hogy az energiahatékonyságot növelő pályázati felhívást felfüggesztik, és az eddig el nem költött pénzt átirányítják az agrárinnovációs pályázati csomagba.

Kis Miklós Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár, Agrárminisztérium

„Miután ez a támogatási forma is a második prioritású a vidékfejlesztési programban, ezért forrásokat igyekszünk biztosítani annak érdekében, hogy minél több nyertes pályázatot tudjunk meghirdetni ennél a felhívásunknál is, és olyan módosítást indítottunk el az Európai Bizottság felé, amelynek köszönhetően más prioritásokból a versenyképességet növelő, az innovációt segítő beruházásokat minél nagyobb mértékben támogathassuk majd” – árulta el Kis Miklós Zsolt. 

Jelenleg összesen húszféle pályázati felhívásra nyújthatnak még be támogatási kérelmeket a gazdák. Ezek közül feldolgozóüzemek és borászatok támogatására, erdő és szőlő telepítésére, valamint öntözésfejlesztésre is lehet még pályázni.