2024. 04. 20. Szombat Tivadar napja
Jelenleg a TV-ben:

Hazahúzó

Következik:

Szigorúan titkos - Magyarország a Varsói szerződésben 03:00

„Megerőszakolnak, ha nem fogadunk migránsokat”

2017. szeptember 18., hétfő 13:12, frissítve: hétfő 16:17

A miniszterelnök az őszi ülésszakot megnyitó beszédében arról számolt be, hogy hazánk mindenben egyre jobban teljesít, s továbbra is kiállt amellett, hogy a kötelező kvóta Soros György terve, aki pedig ezt ellenzi, részt kell vegyen az új nemzeti konzultáción.

Brüsszel, migránsok, Soros

A Fidesz–KDNP néhány napja tartott frakcióülésén kimondták, hogy Magyarország legégetőbb problémája jelenleg és továbbra is a menekültválság.

Ezzel kapcsolatban Orbán közölte: a kormány tovább dolgozik.

A miniszterelnök szerint egy új világrend lép életbe, mert világmértékben rajzolódnak át a hatalmi vonalak, ez az átrendeződés, a népmozgás pedig Európát is elérte és próba alá vette: „a népvándorlás egybeesik az iszlám világoffenzívájával” – jelentette ki Orbán.

Úgy véli, az unió továbbra is elhibázott bevándorlás- és külpolitikát folytat, tévedése belátása helyett azonban ragaszkodik a hibájához, és nem akarja megvédeni a határokat. Ez az elhibázott politika – Orbán szerint – mindennapossá teszi a terrorcselekményeket és megváltoztatja Európa kulturális összetételét.

Magyar Magyarország

Két országcsoportot különböztetett meg a miniszterelnök: az egyik a bevándorlóországok, a másik a nem bevándorlóországok csoportja. Előbbiek helyeslik a migránsok, a bevándorlók, a honfoglalók és az inváziós népcsoportok betelepedését, összetételükben pedig már most csökkent a keresztények száma.

Magyarország azonban az utóbbihoz tartozik, ragaszkodik az identitásához, életformájához, biztonságához, „mi magyar Magyarországot akarunk, és európai Európát is szeretnénk” – folytatta Orbán, aki szerint e kérdésen múlik az egész unió jövője. A kötelező betelepítési kvótával azonban Brüsszel nem akarja tiszteletben tartani Magyarország akaratát és „megerőszakolnak, ha nem vagyunk hajlandóak befogadni migránsokat”. Orbán Viktor szerint ez pedig maga Soros György és az ő tenyeréből evő brüsszeli bürokraták terve, így aki nem akarja, annak részt kell venni a következő nemzeti konzultáción.

Fotó: MTI

Egyébként minden más rendben van

Az államadósság 74 százalék alá csökkent, a gazdaság 3,2 százalékkal nőtt, emelkedett a foglalkoztatottak száma, a munkanélkülieké pedig csökkent – ezzel kezdte beszámolóját Orbán Viktor, aki szerint már csak egy karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatottság hazánkban.

„Sikerült a munkaalapú társadalom felépítése”, működik a gazdaság és aki dolgozni akar, az kap munkát – tudtuk meg a miniszterelnöktől.

De itt nincs megállás. Emelkedtek ugyanis a fizetések. Orbán Viktor szerint az átlagkereset ma bruttó közel háromszázezer forint körül van, de „ez még nem elég”: tovább kell emelni a béreket, melyre lehetőség van az iparban, az építőiparban, a kereskedelemben, a vendéglátásban és a mezőgazdaságban is.

„Összességében a második negyedév adatai alapján azt látom, hogy egyre több embernek megéri dolgozni Magyarországon” – szögezte le Orbán, aki beszélt a beiskoláztatásról is.

Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy több millió gyermeknek nyújt lehetőséget a kormány arra, hogy oktatásban részesüljön. Többet fordítanak majd az étkeztetésre (jövőre nyolcvanmilliárd forintot), az általános iskolásoknak és az elsős középiskolásoknak ingyenessé tették a tankönyveket, a pedagóguséletpálya-modell pedig elismerést hozott a tanároknak.

Orbán Viktor nem ment el az ukrán nyelvtörvény mellett sem: kiemelte, hogy amíg a magyar kormány ukrán gyermekeknek és hozzátartozóiknak is segített a táborozásban/nyaralásban, addig „fájdalmasan érinti” őt az a politikai döntés, amely megfosztja a gyerekeket a magyar nyelvű oktatástól.

Ösztöndíjprogramot is hirdetett a miniszterelnök, méghozzá az egészségügyi iskolába járok számára – havonta akár negyvenezer forint is járhat a diákoknak, az ápolók képzésére pedig százmilliárdot fordítanak.

Összegzője végén Orbán Viktor nem feledkezett meg az egyik legfontosabb dologról, a sportról sem. Elmondása szerint Budapest „belépett a globális sportnagyvárosok világába” a vizes és a cselgáncs-vb megrendezésével, és hazánk – egy foci-világbajnokságon kívül – bármilyen sporteseményt képes lenne megszervezni.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!