A magyar ellenzék 2010 és 2019 ősze között gyakorlatilag eltűnt a döntéshozói pozícióból. A 2019-es önkormányzati választás azonban újfent lehetőséget biztosított arra, hogy az ország néhány pontján bizonyíthassák vezetői képességüket. Ha valaki kizárólag ellenzéki forrásokból szerzi be az információkat, akkor a gonosz, hatalomvágyó kormánypártokkal szemben egy nemesebb célokat képviselő haladó politikusokból álló baloldali térfél képe rajzolódhat ki, miközben a valóság az, hogy a magyar ellenzékre se a nemes értékek, se a jó kormányzás nem jellemző – jelenti ki a Médianéző Központ elemzője.
Nincs közös jövőkép
Mindaddig, amíg egy politikai erő hatalmi pozíciók hiányában ellenzékbe szorul, könnyű felállni a színpadra más pártokkal karöltve, és magasztos értékekről szónokolni. Rotyis Bálint szerint 2019 ősze óta azonban kiderült:
amint megnyílik az út a hatalom irányába, akkor a politikai pozíciók, a pénzügyi és intézményi erőforrások uralása könnyen egymásnak ugraszthatja az Orbán Viktor elutasításában egyetértő koalíciót.
Az összefogás összeomlása nem tekinthető váratlan fejleménynek, ugyanis a jó kormányzáshoz elengedhetetlen, hogy a hatalmon lévő politikusoknak legyen egy elérni kívánt, közös jövőképük. Ezzel szemben a magyar baloldal jövőkép hiányában kizárólag Fidesz-ellenes hangulatra építve próbálja a megszerzett településeket kormányozni. A jó kormányzást tovább nehezíti, hogy tízévnyi ellenzéki lét után a baloldali politikusok éhes hiénaként vettették rá magukat a frissen szerzett politikai és anyagi lehetőségekre. Az eredmények pedig már több helyen látszódnak, hatalmi harcok és politikai intrikák kezdik ki az összefogás alapját – mutat rá az elemző.
DK-s kiszorítósdi
Az egyik ilyen emlékezetes eset volt a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) körüli botrány – hozza a példát Rotyis Bálint. Sokak szerint a a Demokratikus Koalíció (DK), bár a nyilvánosság előtt együttműködik a többi ellenzéki párttal, valójában szeretné őket kiszorítani a politikai palettáról, ezért több fronton is elkezdte gyengíteni a konkurens pártokat. Első lépésként még az év elején az MSZP két polgármestere, Szaniszló Sándor és Kiss László is átlépett a DK-ba, s ezzel a Fővárosi Közgyűlésben a Gyurcsány-párté lett a legnagyobb frakció. Ezt követően a fővárosi cégek, közülük is a legjelentősebb, a BKK is érintett lehetett a baloldal hatalmi harcában, amelynek később a több forrás szerint is inkább a szocialistákhoz köthető Varga Ivett is áldozatul esett – mindössze néhány hónapig volt a BKK vezérigazgatója. Varga Ivett megbuktatásában egyesek szerint Draskovics Tibornak, a BKK igazgatósági elnökének is szerepe lehetett, aki korábban a Gyurcsány-kormány minisztere volt - írja a lap.
A teljes cikk ITT olvasható.
