– Országszerte egyre több fórumot tart a Márki-Zay Péter elnök és Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő nevével fémjelzett Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM), mely február 24-én Budapesten bont hivatalosan zászlót. Márki-Zay tavaly az országgyűlési választás után azt mondta, a nép leváltotta az ellenzéket, később egy új jobbközép párt megalapításával haknizott, végül névlegesen egy mozgalmat hozott létre. Ön szerint valójában, azaz működését és céljait tekintve újabb ellenzéki párttal kell-e számolnunk, illetve hol a helye a jelenlegi ellenzéki térben a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak?
– Alapvetően a párt nélküli politikusok formációjaként tekintek rá. Ezzel együtt nem zárhatjuk ki, hogy pártot kívánnak belőle létrehozni. Márki-Zay Péter láthatóan azt vette a fejébe, hogy valamiféle mozgalom égisze alatt beejtőernyőzik egy elképzelt, nagy ellenzéki összefogás élére. Az elmúlt években nem egyszer fordult elő, hogy önjelölt politikusok pártokat próbáltak gründolni, ám az összes ilyen kísérlet csúfos kudarcba fulladt. A „bohócforradalom” két alakja, Árok Kornél és Kónya Péter, illetve hasonszőrű társaik rövid ideig az újságok címoldalára kerültek: amiből azt a következtetést vonták le, hogy ők hozzák el a kormányváltást, és a percnyi hírnév dicsfényében sütkérezve politikai ambíciókat kezdtek el dédelgetni. Márki-Zay is ebben a cipőben jár, hisz nem veszi észre, hogy a tavalyi megválasztásakor csupán eszköze volt a kormányellenes ellenzéki összefogásnak, és csak a csillagok nagyon kedvező együttállása eredményezte a győzelmét. Úgy tűnik, elbízta magát, és nem is kicsit.
– Márki-Zay folyamatosan arról beszél, hogy ők nem új ellenzéki pártot hoztak létre, hanem az ellenzéki pártokat akarják segíteni, miközben úgy tűnik, mintha kvázi zsarolni akarnák őket, hogy egyetlen jelöltet állítsanak a kormánypártok indulóival szemben ősszel az önkormányzati választásokon. Ön szerint hogyan reagálnak majd erre az új kihívásra az ellenzéki pártok? Partnert vagy konkurenciát látnak az MMM-ben?
A már bevett és intézményesített pártok általában nem nézik jó szemmel, ha újabb formációk alakulnak ugyanazon a térfélen, esetünkben a kormányellenes balliberális oldalon. A torta ugyanis nagyjából adott, és senki sem szeretne abból kisebb szeletet kihasítani magának. Véleményem szerint ennek okán több ellenzéki párt inkább konkurenciát láthat bennük, mint megoldást.
– Milyen esélyekkel rajtol ma Magyarországon egy olyan politikai formáció, melynek alapítói-vezetői között a balliberális médiaügyvéd Magyar Györgytől kezdve az ex-KNDP-s Lukácsi Katalinon és a pártszédelgő Mellár Tamáson át Bod Péter Ákosig és Elek Istvánig jobbára olyan szereplők találhatók, akik egyrészt ideológiailag rendkívül különbözőek, másrészt ilyen vagy olyan okokból kibuktak a politika fősodrából? A párt nélküli politikusok gyülekezete vezetőinek egy része önjelölt, a másik részük pedig sértett vagy bukott politikus. Úgy tűnik, mindazok próbálnak meg tovább összefogni, akik máshová nem fértek be vagy valahonnan kibuktak. Az ilyen típusú együttműködés általában kevés sikerrel kecsegtet. Elég, ha csak Hadházy Ákost említem, aki eddig minden politikai formációból kihullott. Márki-Zaynak ugyan hivatalosan nincs ilyen előtörténete, de tudjuk, hogy alapvetően a Jobbik támogatásával került a polgármesteri székbe. Önjelölt prófétákkal és világmegváltókkal tehát tele van a padlás, de ebből még nem lesz politikai eredmény.
