A nyomásgyakorlásnak engedve az Egyesült Államokban a minneapolisi önkormányzat feloszlatta a rendőrséget, Seattle elfoglalt városrészében pedig fegyveres demonstrálók rendőröktől mentes „autonóm zónát” kiáltottak ki. Brüsszelben a napokban egy tüntetés résztvevői rendőrautókat támadtak meg és dobáltak kövekkel. Hasonló jelenségek figyelhetők meg más európai nagyvárosokban is. A történelmi fejleményekre tekintettel a Századvég megvizsgálta, hogy Magyarországon az említett attitűdök mennyiben vannak jelen a rendőri erőkkel kapcsolatban, kitérve a magyarok rendőrségbe vetett bizalmára, illetve a szervezet munkájának lakossági megítélésére.
A kutatás alapján kijelenthető, hogy hazánkban a vizsgált intézmények (rendőrség, bíróság, ügyészség, országgyűlés) közül a rendőri szervekben bíznak a legtöbben: a megkérdezettek közel háromnegyede (73 százaléka) vélekedik így, és pusztán a 24 százalékuk fogalmazott meg eltérő véleményt. Ezzel összhangban a válaszadók közel négyötöde (79 százaléka) elégedett a magyar rendőrség munkájával, 17 százalékuk helyezkedett arra az álláspontra, hogy a szóban forgó hatóság nem végzi megfelelően a tevékenységét.
A felmérés a rendőrség intézkedéseivel kapcsolatos véleményeket is vizsgálta. A kutatás eredményei alapján a megkérdezettek négyötöde (80 százaléka) szerint nem felel meg a valóságnak az, a magyar sajtóban is megjelent állítás, hogy „Magyarországon a rendőrök indokolatlanul erőszakosan lépnének fel az intézkedések során”, és mindössze a 14 százalékuk ítéli meg eltérően ezt a kérdést. Még nagyobb az elutasítottsága (82 százalék) annak a felvetésnek, miszerint hazánk „rendőrállam volna, ahol túlzott hatalma van a rendvédelmi szerveknek”, csupán a válaszadók 13 százaléka sokallja a rendőrség jogosítványait. A lakosság többsége több rendőrt látna szívesen az utcákon: a magyarok kétharmada (66 százaléka) növelné a rendőri állomány létszámát és jelenlétét, míg a 30 százalékuk szerint erre nincs szükség.
A rend fenntartásához és a köznyugalom megőrzéséhez elengedhetetlen a rendőrség megfelelő finanszírozásának biztosítása, ennek ellenére New York és Los Angeles baloldali vezetése csökkenti az említett hatóságok költségvetését. Magyarországon hasonló kezdeményezések teljesen ellentétesek lennének a többség akaratával. A felmérés alapján kijelenthető, hogy a magyar társadalom összességében rendpárti és a rendőri szervek oldalán áll: a megkérdezettek 88 százaléka nem ért egyet azzal az állítással, hogy – amerikai mintára – „Magyarországon is csökkenteni kellene a rendőrség (állami) finanszírozását”, valamint hasonló arányban (87 százalék) vélik úgy a válaszadók, hogy a szóban forgó lépés a bűnözés fokozottabb elterjedésével járna (6 illetve 9 százalék fogalmaz meg ellenkező véleményt).
Ezen felül a Századvég 2019. őszi, a lakosság értékrendjét vizsgáló kutatása szerint a magyar társadalom túlnyomó többsége (66,3 százaléka) kiemelten fontosnak tartja az olyan renddel összefüggő tényezőket, mint a biztonság, a szabályok követése, vagy az engedelmesség. E megállapítást nemzetközi összehasonlító vizsgálatok – többek között azt Európai Értékrend Vizsgálat 2017-es hulláma – is megerősítik: Európa 30 vizsgált országából 4 értékrendbeli válaszlehetőség közül a magyarok 41,7 százaléka választotta a rend fenntartását a legfontosabb célnak, ezzel Magyarország a felső kétharmadba került.
Századvég
