2018. július 18.,
szerda, Frigyes napja

°

Magyar családokat néztek migránsnak a Balatonnál

Hír TV

2018. április 16., hétfő 18:58, frissítve: hétfő 20:11

Venezuelai magyar családokat néztek migránsoknak Balatonőszödön. A faluban néhány napja terjedt el az a hír, hogy az egykori kormányüdülőbe bevándorlókat telepítettek. Valójában a Máltai Szeretetszolgálat segítségével érkeztek a magyar felmenőkkel rendelkező családok a Balaton partjára a gazdasági összeomlás szélén álló dél-amerikai országból. Azt még a település fideszes polgármestere is elismerte, hogy a migránsozás miatt felfokozott kampányhangulat válthatta ki a pánikot.

Balatonőszöd nevét 2006-ban, Gyurcsány Ferenc beszédét követően ismerhette meg az ország. A település egykori kormányüdülője 2016 óta üresen állt, ám néhány napja ismét vendégek jelentek meg. A gazdasági összeomlás szélére sodródott Venezuelában élő magyar diaszpóra tagjai, főleg családok érkeztek.

„Nem örülök ennek a hírnek, semmilyen menekülteknek nem örülök egyébként. Főleg az, hogy az embernek a hétvégi háza mellé esetleg betelepítik őket” – mondta egy helyi férfi.

A Facebookon pár napja futótűzként kezdett terjedni, hogy migránsok érkeztek Balatonőszödre.

„Olyan emberek, mint a migráns csoportok, akik ide érkeznek, azok soha az életben nem fognak akklimatizálódni, soha nem fogják ezt a kultúrát átvenni. Ők más emberek, ők éljenek a hazájukban és boldoguljanak ott!” – véli Potháczky Mária.

Gyorsan kiderült azonban, hogy álhírről van szó és az egykori kormányüdülőbe valójában magyarok, illetve magyar felmenőkkel rendelkezők érkeztek. Nekik a Máltai Szeretetszolgálat segített otthagyni a nehéz helyzetben lévő dél-amerikai országot.

A Máltai Szeretetszolgálat a Hír TV-t írásban tájékoztatta arról, hogy magyar származásuk alapján választották ki a családokat. Körülbelül 80-an érkeztek Balatonőszödre és egy évig fognak segítséget kapni: oktatási, lakhatási, illetve nyelvtanulási támogatásban részesülnek. Ennek költségeit a magyar állam állja.

Nem ez az első migránspánik az elmúlt időszakban. Őcsényben tavaly Magyarországon jogszerűen tartózkodó menekültek nem szállhattak meg egy panzióban a helyiek tiltakozása miatt. Perbálon cserediákokat, míg Cegléden továbbképzésen részt vevő szaúdi rendőröket néztek migránsnak a helyiek.

Az EU 28 tagállamában tavaly szeptemberben készített kutatás szerint Magyarországon a legelutasítóbbak a bevándorlókkal szemben: mindössze az emberek 10 százaléka mondta azt, hogy barátkozna egy bevándorlóval. A megkérdezett magyarok közül az uniós átlagnál másfélszer többen mondták azt is, hogy a bevándorlás nem lehetőség, hanem inkább probléma. A Závecz Research közvélemény-kutató vezetője szerint a több éve tartó kormánypropaganda hatása jól nyomon követhető volt a kutatásaikban.

„Amikor a magyar társadalom előtt álló problémák megoldásáról van szó, akkor sok minden eltűnt a középmezőnybe. Tehát lecsúszott például a korrupció. Az egy olyan dolog, amire az emberek figyelme már nem olyan nagy. Vagy az egészségügy megmaradt a fontos dolgok között, de az oktatás már nem annyira. Tehát az előttünk álló problémák fontosságában ezen tényezők helyett egyre feljebb jött, erősebb pozíciókat szerzett meg a menekültekkel, migránsokkal szembeni fellépés szükségessége” – mondta Závech Tibor, ZRI Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezető igazgatója.

Antal János, Balatonőszöd fideszes polgármestere a Magyar Narancsnak úgy nyilatkozott: a felfokozott választási hangulat miatt terjedtek rémhírek a faluban. Szerinte más, nyugalmasabb időszakban talán észre sem vették volna, hogy néhány család révén újra élettel telt meg a korábbi kormányüdülő.