Az elmúlt 22 év legnagyobb sikerágazataként beszélt az önkormányzatokról Lázár János fideszes városvezetők előtt. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint a lakosság megbízik a helyi igazgatásban, de ehhez az is kellett, hogy az önkormányzatok ne jelentsenek tömegesen csődöt.
„2011 decemberében, ha a kormány nem avatkozik be néhány hét alatt, akkor 2012 január–februárban megyék tömegének kellett volna csődöt jelentenie” – mondta Lázár János.
Az állam 600 milliárdot átvállalt az önkormányzatok adósságából, a jövőben pedig a források és a feladatok elosztása is változik. Az iskolák és kórházak egy részét az állam működteti, míg a települések európai uniós pénzből fejleszthetnek. Lázár János bejelentése szerint 2014 és 2020 között az uniós támogatások 60 százalékát ugyanis az önkormányzatok gazdasági fejlesztésekre fordíthatják úgy, hogy a források felhasználásáról helyben dönthetnek a képviselő-testületek.
A polgármesterek szerint a 2014-től igénybe vehető uniós források legnagyobb előnye, hogy nem a fővárosból mondják meg, hogy mire költsék a támogatást a települések. „Helyben fog eldőlni, hogy mit kívánnak a falvakban, városokban élők, teljesen más fejlesztéspolitikát jelent ez, mint az elmúlt időszakban volt” – hangsúlyozta Szita Károly, Kaposvár polgármestere.
Más fejlesztéspolitikára lesz szüksége a közszolgáltató cégeknek is a jövőben. A rezsicsökkentések után például egyelőre nem tudni, az uniós szabályozás miatt érvényben lévő szemétlerakási illetéket hogyan gazdálkodják ki a cégek.
Szakértők szerint a jövőben új hulladékfeldolgozási programok indulhatnak, az újrahasznosított hulladékkal ugyanis kiváltható lenne a szemétlerakási illeték.
