Kovács Zoltán különösen leereszkedőnek és mélyen előítéletesnek nevezte Jehuda Lukács hétfői véleménycikkét, amely szerinte egy egész nemzetet bélyegzett meg idegengyűlölő antiszemitaként. Az állítások cáfolataként az államtitkár leszögezte, hogy az Orbán-kormányok többet tettek más kormányoknál az antiszemitizmus leküzdéséért és a zsidó közösség támogatásáért.
Az első Orbán-kormány 2001-ben meghirdette a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapját és megalapította a Holokauszt Múzeumot. A második Orbán-kormány idején, 2012-ben életbe léptetett alaptörvény elismerte a magyarországi zsidóságot a nemzet szerves részeként, és a parlament sarkalatos törvényekben szigorította a gyűlöletbeszédért és sértő szimbólumokért járó büntetéseket - írta.
Kovács Zoltán az izraeli olvasókat tájékoztatta arról, hogy az Orbán-kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben, és betiltotta a zsidó és roma származású állampolgárokat támadó félkatonai csoportokat.
Ezen túl Orbán Viktor volt az első miniszterelnök, aki bocsánatot kért a bűnökért, melyet Magyarország követett el, amikor képtelen volt megvédeni a magyarországi zsidóságot a holokauszt folyamán - tudatta.
Ugyanez a kabinet egyezségre jutott a zsidók kárpótlásával foglalkozó nemzetközi Claims Conference-szel, illetve az auschwitz-birkenaui múzeummal, és forrásokat biztosított zsinagógák, zsidó temetők felújítására. Megemelte a holokauszttúlélők nyugdíját, és a Budapesten élő zsidók egy éppen zajló "zsidó reneszánszról" beszélnek - közölte az államtitkár.
Az esetleges muszlimellenes érzelmek valódi oka a 2015-ös félmilliós, legnagyobb részben muszlim többségű országokból érkezett tömeg, amely váratlanul érte Magyarországot,é s amelyet "invázióként" éltek meg az emberek - írta Kovács Zoltán válaszul Lukacs egyik - egy 2016-os közvélemény-kutatásra alapozott - állítására, amely szerint az Orbán-kormány muszlimellenes érzelmeket szított egy tömeges migránsellenes kampánnyal.
Az izraeli lapban közölt Jehuda Lukács-írás szerint a magyarok más nyelvek tudásának hiánya miatt ki vannak szolgáltatva a kormánypárti sajtónak.
Ezzel szemben a magyar sajtó pezsgő világában jelen vannak a kormánnyal szemben kritikus médiumok is, ideértve a legnagyobb tévécsatornát, hetilapot és online hírportált is, amelyek nagyobb népszerűségnek örvendenek, mint a kormánnyal szimpatizáló társaik - közölte Kovács Zoltán.
Lukács komoly elvándorlásra utalt, de a gazdasági válság utáni agyelszívás folyamata már megfordult, és egyre erősebb a hazatérés folyamata - közölte az államtitkár, és ezt adattal is alátámasztotta: 2018-ban csupán 18 150 magyar hagyta el az országot, miközben közel húszezren költöztek haza.
Aminek az az oka, hogy - a koronavírus-járvány hatásaitól eltekintve - több munka és növekvő fizetések várták őket itthon - tudatta.
Lukács bírálta azt is, hogy Magyarország állampolgárságot kínál a magyar nemzetiségűeknek a lakhelyüktől függetlenül pusztán azért, mert ők is a nemzet részei. Ezzel kapcsolatban Kovács Zoltán rámutatott, hogy magyar gyökerű izraeliek is nagy számban vették fel a magyar állampolgárságot.
Jehuda Lukács az egyedülálló magyar nyelv és a sajátos történelem nyomán a magyar lelkületen és társadalmon ejtett mély sebekről beszélt, amelyek szerinte az egyik leginkább befelé forduló társadalommá tette a magyarokat Európában. Kovács Zoltán szerint viszont éppen az Orbán-kormány által prioritássá nyilvánított, egyedülálló magyar nyelv segített megőrizni a kulturális és nemzeti identitást.
"Fontos különbséget tenni idegengyűlölet és a hagyományok, illetve a kultúra iránt érzett büszkeség között. Nem fogunk bocsánatot kérni azért, mert megőrizzük és megerősítjük azt, ami a miénk - valószínűleg ez az oka annak, hogy oly sok magyar szereti a miniszterelnökünket" - zárta sorait a Háárec című izraeli lapban a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.
MTI
