2020. október 23.,
péntek, Gyöngyi napja

Kránitz Krisztián hárít és nem kíván lemondani

A KISPESTI VAGYONKEZELŐ VEZETŐJE SZERINT Ő NEM VOLT KÖTELES FELTÜNTETNI A KÖLCSÖNT VAGYONNYILATKOZATÁBAN

Magyar Nemzet

2020. október 17., szombat 10:48

Kránitz Krisztián, a kispesti vagyonkezelő igazgatója szerint ő nem volt köteles feltüntetni egy 21,6 millió forintos kölcsönt a vagyonnyilatkozatában, mivel az egy olyan adás-vételi szerződés keretében történt, amely csupán vételi jogot biztosított két ingatlanra, amelyek végül nem kerültek a tulajdonába. A Magyar Nemzet által kérdezett jogi szakértő azonban máshogy látja: a kölcsönről szóló szerződést fel kellett volna tüntetni. Az igazgató közölte: nem kíván lemondani tisztségéről.

– Kránitz Krisztián vagyonnyilatkozat tételi vizsgálatát a jogszabályok adta lehetőségeken belül a nyáron elvégeztük. Ennek részleteiről júniusban beszámoltunk – válaszolta Gajda Péter (MSZP) kispesti polgármester a Magyar Nemzet kérdéseire, hozzátéve, hogy kérdéseinkkel keressük az igazgatót. A kerületvezetőt annak kapcsán kérdeztük, hogy lapunk kiderítette: Kránitz Krisztián (MSZP), a kispesti vagyonkezelő igazgatója valótlan tartalmú vagyonnyilatkozatot adhatott le 2018. január 31-én. Kránitz ugyanis nem tüntette fel a dokumentumban, hogy egy ismerősének kölcsönadott 21,6 millió forintot 2017 decemberében.

Mint arról beszámoltunk, a kölcsön egy szerződésben volt rögzítve, a pénzért cserébe a vagyonkezelő igazgatója két Fejér megyei településen található ingatlanra szerzett opciót, azaz vételi jogot. Kránitz a kölcsön tényét nem tüntette fel 2017-es vagyonnyilatkozatában, annak 8/b pontjában, ahol az önkormányzati képviselőknek nyilatkozniuk kell az illetményalap hathavi összegét meghaladó, szerződés alapján fennálló pénzkövetelésről.

 
Gajda Péter polgármester (balra) és Kránitz Krisztián Forrás: Facebook/Gajda Péter
 

 

A vagyonkezelő igazgatója a Magyar Nemzetnek küldött válaszában úgy fogalmazott: „a vagyonnyilatkozatban egy opciós szerződés tényét nem kell feltüntetni, mert az egy adás-vételi szerződésfajta, amely lehetőséget nyújt egy jövőbeli ingatlan szerzésre” – írta. Hozzátette: ennek következtében az ingatlanok rovatában nem szerepeltethető, hiszen nem képezték a tulajdonát a megjelölt ingatlanok, valamint a nagyértékű ingóságok rovatban sem kell szerepeltetni, mert az opciós szerződés nem pénzkövetelés.

Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője azonban másként látja. – A szerződéseket tartalmuk és nem megnevezésük alapján kell megítélni, egy kölcsönszerződés esetén bármilyen egyéb megnevezés nem változtat a kontraktus lényegén – mondta. Mint Lomnici kifejtette: a vagyonnyilatkozat szempontjából jövedelemnek minősülnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételnek nem számító és a törvény 1. számú melléklete szerint adómentesnek minősülő bevételek is, így a követelések egyes típusai is. – A vagyonnyilatkozatban a Pénzintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés rovatban kell nyilatkozni a pénzintézettel, magánszeméllyel, illetve gazdasági társasággal stb. szemben forintban, illetve devizában fennálló pénzkövetelésekről, részükre a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett által kölcsönadott pénzösszegről, abban az esetben, ha az külön-külön vagy együttesen meghaladja a mindenkori, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap hat havi összegét. Speciális szabály, hogy magánszemély adós tekintetében a kölcsön összegére vonatkozó adatokat kell kitölteni – összegezte Lomnici Zoltán.

A Magyar Nemzet egy további jogi szakértőt is felkért, hogy véleményezze Kránitz Krisztián érveit, amely szerint nem kell feltüntetnie a kölcsönt vagyonnyilatkozatában. A cikkben neve mellőzését kérő jogász elmondta, Kránitz Krisztián védekezése értelmetlen, hiszen a szerződésben is rögzítve van, hogy ő pénzkölcsönt adott, ami értelemszerűen pénzkövetelésként szerepeltetendő a vagyonnyilatkozatban. – A nyilatkozatot értelmezésem szerint a megtételkor tulajdonolt ingatlanra, ingóságra, a megtételkor fennállt adósságra és követelésre vonatkozóan kell megtenni – szögezte le a lapunknak nyilatkozó jogász.

A lap arról is érdeklődött, hogy Kránitz Krisztiánnak hogyan lett 10 millió forinttal több megtakarítása egy év alatt úgy, hogy éves jövedelme nem éri el ezen összeget. Az igazgató úgy tájékoztatott, a pénz egy ingatlan eladásából származott, „amit ajándékozás útján a családom 2017. március 29-én a számlámra is utalt”. Hozzátette: éves jövedelme a NAV által visszaigazolt munkaviszonyból és más önálló tevékenységből összesen 8,2 millió forint volt. Az igazgató szerint a lapunk által felvetett ügy az általa elmondottak alapján „nem ügy”, a korábbi „botrányok” tekintetében pedig bízzuk a nyomozó hatóságokra az ügy érdemi kivizsgálását – válaszolta Kránitz Krisztián, aki jelezte: nem kíván lemondani megbízatásáról.

Kérdésekkel fordultunk a kispesti önkormányzat Ügyrendi Bizottságának elnökéhez, Somogyi Lászlónéhez (MSZP) is, hogy az általa vezetett bizottság vizsgálni fogja-e Kránitz Krisztián vagyonnyilatkozatát. Mint mondta, mindeddig hivatalos megkeresés az ügyben nem érkezett a bizottsághoz. Somogyiné úgy tájékoztatott, hogy olyan képviselővel szemben, akinek megszűnt a képviselői tisztsége, a bizottság nem folytathat le vagyon-nyilatkozat ellenőrzési eljárást. Mint ismert, Kránitz Krisztián 2014 és 2019 között volt önkormányzati képviselő Kispesten, és ezen pozíciója mellett vezette a vagyonkezelőt. Kránitz a 2019-es választáson már nem indulhatott, mert a párttagság kiszavazta a jelöltek közül. Lackner Csaba, XIX. kerületi ex-MSZP-s önkormányzati képviselő a lapunk és a Hír TV által nyilvánosságra hozott kispesti hangfelvételeken ezt úgy kommentálta: „az egész tagság tudta, hogy mennyit tett zsebre”.

A XIX. kerületi önkormányzat vagyonkezelőjének igazgatója nem most először keveredik vagyonnyilatkozati botrányba. Mint azt a Magyar Nemzet elsőként és teljes részletességgel feltárta, Kránitz Krisztián a festői spanyol tengerparton, Orihuela-Costán vásárolt nyaralót 2018 decemberében. Az igazgató „kifelejtette” a spanyol tengerparti villát a 2019 januárjában leadott vagyonnyilatkozatából. Később azzal magyarázta mindezt, hogy a dokumentum leadása, azaz 2019. január 31-e után érkezett meg hozzá a papír arról, hogy minden jogszerűen lezajlott, és a birtokába került az ingatlan.

Magyar Nemzet