A héten három napon keresztül folytatja munkáját az Országgyűlés, a középpontban pedig az Európai Unióval szükséges megegyezéshez szükséges törvényjavaslatok zárószavazása, valamint a veszélyhelyzeti törvény módosítása lesz. Mint ismert, a múlt héten kezdődött a parlament őszi ülésszaka, a Ház pedig elfogadta az Országgyűlés munkarendjét. A képviselők döntöttek arról, hogy az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében együttes általános vitában, sürgősen tárgyalja a parlament a jogalkotásról szóló törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény, a büntetőeljárásról szóló törvény, valamint egyéb törvények módosítását.
Ezzel a cél az Európai Bizottsággal való megegyezés, hogy hazánk hozzájusson a neki járó háromezermilliárd forintos uniós támogatáshoz, amelyeket Brüsszel jogállamisági hiányosságokra hivatkozva visszatart.
Az előterjesztések egyebek mellett lehetővé teszik az Európai Csalás Elleni Hivatal helyszíni ellenőrzéseinek pénzügyőri támogatását, valamint új eljárást vezetnek be a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén. Emellett a törvénymódosítás visszatartó erejű, egymillió forintos közigazgatási bírság kiszabását is lehetővé teszi a NAV-nak, ha valaki nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének. Megjegyzendő, hogy a baloldali képviselők túlnyomó része nem támogatta azt, hogy a házszabálytól való eltéréssel tárgyalják a kormány javaslatait.
Varga Judit igazságügyi miniszter a törvényjavaslatok múlt heti vitájában közölte:
a kabinetet az vezérelte, hogy egyrészt Magyarországnak és a magyar embereknek hozzá kell jutniuk az őket megillető forrásokhoz, másrészt pedig nem enged azokból a sarokpontokból és nem köt elvtelen kompromisszumot azokban a kérdésekben, amelyekről a magyar emberek az áprilisi választáson és népszavazáson, illetve a korábbi nemzeti konzultációk során már határozottan állást foglaltak.
A tárcavezető az expozéjában hozzátette: továbbra is megvédik a gyermekeket, elutasítják az illegális bevándorlást és ellenállnak minden olyan meggondolatlan és észszerűtlen szankciós politikának, ami leginkább Európát sújtja és nem azt, aki ellen a szankciókat kivetették.
A héten kezdi tárgyalni az Országgyűlés Kocsis Máténak, a Fidesz frakcióvezetőjének a javaslatát, ami a veszélyhelyzet meghosszabbítását érintő szabályozás módosításáról szól. Ennek az újdonsága, hogy
2022. november 1-jétől a kormány a veszélyhelyzet 30 napon túli meghosszabbítására az Országgyűlés felhatalmazását alkalmanként legfeljebb 180 napra kérheti, azzal, hogy a felhatalmazás többször megadható. Megjegyzendő, hogy ilyen időkorlát eddig nem létezett a veszélyhelyzet bevezetését illetően.
Ezzel szemben a baloldalon azt állítják, hogy szerintük a javaslattal végtelen hosszúságú lenne a veszélyhelyzet. Az előterjesztés jelzi, hogy hasonló időkorlátot alkalmaznak a veszélyhelyzet meghosszabbítása tekintetében például Olaszországban, Lettországban és Finnországban. A javaslat sarkalatosnak minősül, elfogadásához az kell, hogy a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmada támogassa az indítványt. Kocsis Máté emlékeztetett, hogy az alaptörvény kilencedik módosítása, ami a különleges jogrenddel – így a veszélyhelyzettel – kapcsolatos szabályokat koncepcionális jelleggel átalakítja, 2022. november 1-jén hatályba lép.
Magyar Nemzet
