A nyáron kezdődött szlovák V4-elnökség keretében tartott találkozó fő témái az EU jövője és a 2019-es EP-választások voltak. A találkozót kibővített formátumban tartották meg, vendégként Németország és Franciaország házelnökei is részt vettek rajta.
Az Országgyűlés elnöke beszédében hangsúlyozta: megérett az idő egy valódi értékvitára az Európai Unió jövőjéről, mert az uniós politikában nincs konszenzus a további uniós integráció értékalapú kérdéseiben. Hozzátette: a következő EP-választás azért lehet nagy hatással az unió jövőjére, mert ennek a vitának az a tétje, hogy az unió az integráció vagy a dezintegráció útján halad-e tovább, a tavaszi voksolás pedig az első olyan lehet, amelyen a választók a tagállami kormányok európai jövőképét teszik mérlegre.
Kövér László az integráció értékrendi kérdéseiről szólva rámutatott: alapkérdés a demográfia, az identitás és a kormányzás, s az ezekre a kérdésekre adott válaszok kölcsönös elfogadása vagy elutasítása döntheti el, hogy az EU az integráció vagy a dezintegráció útján halad-e tovább a jövőben. Kifejtette: az európai értékvita egyik táborában a gyermeknélküliség, az identitásnélküliség és államnélküliség hívei vannak, a másik táborban pedig a gyermekvállalás, az identitásvállalás és a nemzeti államok hívei találhatók. Magyarország az utóbbiak közé tartozik – tette hozzá a magyar házelnök.
Megjegyezte: a demográfiai és az identitáskérdésekre adható válaszok ellentétesek ugyan, de nem zárják ki egymást, mert minden népnek joga van dönteni a saját jövőjéről. A „nemzetek feletti kormányzásra” és a nemzetállamok együttműködésén alapuló kormányzásra való törekvések azonban mindaddig kizárják egymást, amíg az előbbi hívei nem adnak választ arra, hogy mi fogja biztosítani kormányzásuk demokratikus legitimációját. Leszögezte: amíg erre nem születik válasz, addig minden „nemzetek feletti kormányzásra” való törekvés Európában antidemokratikus és elutasítandó.
Az Országgyűlés elnöke beszédében a migráció kérdéséről szólva kijelentette: Magyarország tiszteletben tartja más tagállamok ezzel kapcsolatos nézeteit, de ugyanezt tőlük is elvárja. Hozzáfűzte: Magyarország a demográfiai és gazdasági kihívásokra a választ nem a bevándorlás támogatásában, hanem a népesség természetes növekedésének elősegítésében látja.
„Az illegális migrációt megállítani, a külső határokat védeni, valamint a harmadik országokkal történő együttműködést elősegíteni szeretnénk” – fogalmazott Kövér László, megjegyezve: ebben a kérdésben üdvözlik az Európai Tanács új megközelítését, amely mutatja, hogy a V4-ek józan észre épülő, logikus álláspontja teret kezd nyerni.
A házelnök végezetül a nemzeti konzultációk gyakorlatáról is szólt, hangsúlyozva: az emberekkel való konzultáció nem populizmus, hanem maga a demokrácia. Kossuth Lajos szavait idézve leszögezte: „Mindent a népért, mindent a néppel együtt, semmit a népről a nép feje felett.”
A találkozót követő sajtótájékoztatón Andrej Danko, a pozsonyi törvényhozás elnöke elmondta: a kiemelt témákon kívül a találkozón terítékre került még a határvédelem kérdése, a digitális biztonság és az unió saját védereje megteremtésének lehetőségei is.
„Amellett, hogy tiszteletben tartjuk az egyes véleményeket, bizonyos globális kérdésekre közösen kell keresni a megoldást” – mondta Wolfgang Schäuble, a Bundestag elnöke, aki nagyon konstruktívnak nevezte a találkozót.
Richard Ferrand, a francia Nemzetgyűlés elnöke kiemelte: Európa nem probléma, hanem megoldás, s a vitás kérdésekben tiszteleten alapuló párbeszédre van szükség.
Kövér László értékelésében azt mondta: a találkozó légköre őszintébb volt, mint bármelyik korábbi hasonló fórumé, de voltak kérdések, amelyekben megmaradtak a véleménykülönbségek a V4-ek és a nyugat-európai vendégek között. Ilyen a migráció témája és az is, hogy az európai intézményeknek, az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak milyen szerepfelfogással kellene működnie a jövő évi EP-választás után.
Radek Vondrácek, a cseh képviselőház elnöke azt mondta: az unióban nem arra van szükség, hogy mindenkit uniformizáljanak, hanem egy olyan Európát kell teremteni, amely a különbözőségek kölcsönös tiszteletén alapul.
Michal Severynski, a lengyel szenátus alelnöke azt mondta: az unión belüli problémák megoldásához leginkább a demokrácia megerősítése járulhat hozzá, s ennek egyik módja a nemzeti parlamentek szerepének erősítése az Európai Parlamenttel szemben.
