A Szentháromság Plébániatemplom keresztúti bronzdomborműveit megáldó szentmisét követő beszédében Kövér László úgy fogalmazott, hogy nyugati világot a halál kultúrája fenyegeti, amely anyagi érdekektől vezettetve szét akar verni minden lelki közösséget. Hangsúlyozta: "Szent II. János Pál pápa a halál kultúrájának nevezte azt a romboló nihilizmust, amely anyagi érdekektől vezettetve szét akar verni minden lelki közösséget - a családjainkat, a hitbéli gyülekezeteinket és a legtágabb lelki sorsközösséget, a nemzetet is".
"A halál kultúrája a szabadság nevében a rend ellen fordul, a jog nevében a demokrácia létére tör" - hívta fel a figyelmet a házelnök.
"Célja a természetes közösségek felmorzsolása olyan, a nemi, családi, vallási és nemzeti önazonosságukból kiforgatott, fogyasztói lényekké silányított egyénekre, akik értéktudatuk elveszítése miatt már képtelenek érdekeik felismerésére, képtelenek az önvédelemre, és ezért biztosabban alávethetők, uralhatók és kifoszthatók" - tette hozzá.
Kövér László szerint "mindez ellen az európai embernek csak a keresztény hite, a gyermekáldást vállaló családi szeretetközössége és az értékeiben öntudatos nemzeti közössége nyújthat védelmet".
A házelnök hangsúlyozta: a nyugati világ három dombra - az athéni Akropoliszra, a római Capitoliumra és a jeruzsálemi Golgotára - épült szabadságból, kultúrából és hitből.
A "nyugati világ nem létezhet a Golgota nélkül, Európa nem létezhet kereszténység nélkül" - húzta alá Kövér László.
"Minden fontos dolog, amit Európa az elmúlt századok alatt hozzátett az emberiség életéhez, valamiféleképpen kapcsolatban van a kereszténységgel: annak eszmeiségéből sarjadt, folyamatosan abból táplálkozik" - vélekedett.
A házelnök szerint a zsögödi keresztút egy európai emlékeztető arra, hogy "hit, hűség és áldozat nélkül senki számára nincs sem megmaradás, sem feltámadás".
A csíkzsögödi műemlékvédelmi templom restaurálását a magyar kormány támogatta. A keresztúti stációk Blaskó János budapesti születésű szobrászművész alkotásai.
MTI
