Kovács Zoltán a szovjet megszállás áldozatainak III. kerületi emlékművénél tartott eseményen azt mondta: kötelesség az áldozatokra évről évre, sőt napról napra emlékezni, hiszen ha nem ezt tesszük, "a legalapvetőbb bűnt, a mulasztás bűnét követjük el".
Emlékezés nélkül "nem lehet büszke, integráns, a maga hagyományaihoz ragaszkodó ás azokhoz magát következetesen tartó közösségeket építeni" - hangoztatta. Az életének 99. évében, hétfő hajnalban Budapesten elhunyt Horváth János volt fideszes országgyűlési képviselőről, "a nácizmus és a kommunizmus elleni küzdelem ikonikus alakjáról" többször is megemlékezve az államtitkár hangsúlyozta, hogy a legnagyobb mulasztás, amit egy ember, egy nemzet saját magával szemben elkövethet az az emlékezés elmulasztása. A "legtöbb országot érintő, legkegyetlenebb diktatúra", a kommunizmus világszerte több mint százmillió halottat hagyott maga után, csak Magyarországon több mint 800 ezer embert érintett hátrányosan - idézte fel.
Kovács Zoltán emlékeztetett rá, hogy 1953-ban ezen a napon 1500-an térhettek haza a kényszermunkából, politikai száműzetésből. Az államtitkár a jelenre térve arra figyelmeztetett, hogy a kommunizmusnak megágyazó alapideológia "sok helyen a magát nyugatinak és felvilágosultnak tartó világban reneszánszát éli". Példaként említette, hogy az Európai Bizottság leköszönő elnöke, Jean-Claude Juncker Karl Marx-szobrot avatott tavaly májusban Németországban. Kovács Zoltán úgy fogalmazott: "a mi dolgunk, hogy az emléknapokon, és amikor csak tehetjük, emlékezzünk azokra, akik életüket, egzisztenciájukat, családjaikat áldozták fel egy szebb magyar jövő reményében". Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének elnöke arról beszélt, hogy "az idők végezetéig kötelességünk emlékezni és emlékeztetni".
MTI
