2021. június 21.,
hétfő, Alajos, Leila napja

Köteleznék az első választásra a 16 éves fiatalokat

Baloldali kutatók szakpolitikai javaslatként hozakodtak elő az LMP és a Jobbik korábbi követelésével

Magyar Nemzet

2021. május 9., vasárnap 11:00

A frissen alakult Egyensúly Intézet „szakpolitikai javaslatában” kétféle módszerrel motiválnák a fiatalokat arra, hogy éljenek az első választás jogával. A baloldali kutatók által gründolt intézet szerint tizenhat éves korukra a fiatalok minden választáshoz szükséges kompetenciával rendelkeznek.

„Fiatalítsuk meg a politikát! – 2026-tól csökkentsük 16 évre a választójogi korhatárt!” – írják szakpolitikai javaslatukban az Egyensúly Intézet kutatói. Állításuk szerint a neurológia és a pszichológia felismerései alapján ekkorra már minden, a tudatos választáshoz szükséges kompetenciával rendelkezünk. „A tizennyolc évnél fiatalabbak a kutatások szerint nagyobb eséllyel adják le első szavazatukat, és a szavazás ugyancsak nagyobb eséllyel válik ismétlődő magatartássá az életükben” – érvelnek a dokumentumban.

 

Az interneten fellelhető adatok szerint a két évvel ezelőtt alakult Egyensúly Intézet tavaly ősszel jelent meg a nyilvánosság előtt, vezetője Boros Tamás politológus, aki korábban a Simicska-féle Hír TV vitaműsorainak állandóan a baloldalra sorolt vendége volt. Az „agytröszt” kutatási igazgatója pedig Filippov Gábor, aki korábban, a 2018-as kétharmados jobboldali győzelmet hozó választások után azzal állt elő, hogy a hibrid ellenforradalom korát éljük. Akkori érvelése szerint Magyarországon leépült a demokrácia és a jogállamiság, pártirányítás alá került az elvben semleges állami intézményrendszer és a nyilvánosság meghatározó része. A hibrid rezsim fogalma még néhány évig sláger volt a baloldali közbeszédben.

Boros Tamás pár évvel ezelőtt még nyíltabban vállalta a baloldaliságát.
Fotó: YouTube/Képernyőkép

Mindemellett új intézetük anyagaiban most úgy fogalmaznak, nem kívánnak részt venni pártpolitikai csatározásokban, szakpolitikai javaslatuk teljesen független a politikai oldalaktól. A racionalitás talaján álló érvelésük így folytatódik:

„A legfiatalabb és az idősebb magyar választók részvételi szokásainak extrém különbségeit figyelembe véve itt jelentős tartalékok rejlenek.”

2026-ig – előreláthatóan a 2022-es utáni első országgyűlési választás évéig – az intézményrendszernek és a pártoknak is lenne elég idejük felkészülni a változásra – legalábbis az intézet szerint.

„Tegyük kötelezővé az első szavazást!”

– szólítanak fel a kommünikében. „A kutatások szerint, aki az első lehetőség alkalmával él választójogával, az később is nagyobb valószínűséggel fog részt venni a választásokon” – támasztják alá a kötelező első választás bevezetésének a szükségességét.

„Különösen fontos, hogy az első szavazók éljenek is frissen kapott jogukkal. Erre egy »kemény« és egy »puha« eszköz is igénybe vehető. Az első lehetőség az, hogy minden magyar állampolgár számára legalább az első alkalommal kötelezővé tesszük a szavazást [ami akár érvénytelen szavazást is jelenthet]. A kényszer helyett ösztönzőkkel is sarkallhatjuk az első szavazást, a felsőoktatási felvételi plusz pontoktól a babakötvény mintájára megalkotott, a választási részvétel igazolásához kötött felhasználású »választói kötvényig«” – fejtegetik javaslatukat a kutatók.

A fiatalok megszólítása már a 2010-es, első kétharmados Fidesz-győzelmet hozó országgyűlési választások óta foglalkoztatja a baloldali háttérintézményeket.

A Policy Solutions (az Egyensúly Intézetet irányító Boros Tamás politológus korábbi cége) már 2012-ben csaknem kétezer fő megszólításával készített részletes tanulmányt, amelyet „a jövőbeli baloldali ifjúsági stratégiákhoz” szántak kiindulópontként. Az akkori kutatás számai szerint a DK-t a fiatalok öt százaléka, az MSZP-t mindössze nyolc százaléka támogatta. A legerősebb pártok ebben a választói rétegben a Jobbik, az LMP és a Fidesz voltak.

Azóta a baloldali pártoknak sikerült erősíteniük a fiatalok körében, az LMP és a Jobbik gyengülésével a legutóbbi EP-választásokra a Momentum erősödött meg. Az olimpiaellenes párt politikusai olykor az idősek szavazati jogát is megkérdőjelezik, és kampányaikban időről-időre elő is kerül a választói korhatár leszállítása, legutóbb az előválasztással kapcsolatban dobták be az ötletet, hogy miért ne szavazhatnának a 17 évesek is. Nem meglepő, hogy hasonló javaslatot korábban

a balra tolódó Jobbik és az önmagát ma már zöldpártként aposztrofáló LMP is felvetette, mindkét párt azt szerette volna – az Egyensúly Intézet mostani javaslatával hasonlatosan –, hogy a 16 évesek is választhassanak.

 

Magyar Nemzet