Azok az elvárások a magyar gazdasággal kapcsolatban a költségvetési törvényben is rögzítettek továbbra is reálisnak és tarthatónak tűnnek. Gulyás Gergely elmondta, Magyarország a legintegráltabb gazdasággal rendelkező országként tisztában van azokkal a veszélyekkel, melyet a nyugat-európai országok növekedésének lassulása jelent, ezért a kormány gazdaságvédelmi akciótervet indít.
A miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, továbbra is folytatódnak a meghirdetett bérfejlesztési programok is. Hozzátette, a fegyelmezett költségvetési politika az ország gazdasági sikereinek záloga.
„A kormány azon keretek között tud csak mozogni, amelyet akár egy jó gazdasági növekedés mellet is a gazdaság teljesítőképessége megenged”- fogalmazott a miniszter.
A politikus kijelentette, a költségvetési törvényt június 4-én nyújtják be az országgyűlés elé. Gulyás Gergely kiemelte, ha minden rendben zajlik, akkor július 12-én tudja az országgyűlés a 2020-as költségvetést elfogadni.
Elmondta, a miniszterelnök Donald Trump-al való találkozása a magyar diplomácia számára egy kiemelkedő siker.
„A miniszterelnök számára is siker az, hogy a világ vezető hatalmainak mindegyikével ma kiegyensúlyozott és jó kapcsolatot tud ápolni Magyarország. Mindig is azt mondtuk, hogy Magyarországnak az a célja, hogy az ország sikerében a világ összes vezető hatalma érdekelt legyen”- hangsúlyozta Gulyás Gergely.
Kiemelte, ez ma biztosított, hiszen Kínával, Oroszországgal, a Japánokkal és minden olyan vezető világhatalommal, melyeknek gazdasága Magyarország számára is fontos, valamint politikai együttműködése az ország számára is jelentőséggel bír, Magyarország jó kapcsolatot tud ápolni.
Elmondta, a védelmi együttműködéssel kapcsolatban a kormány döntött és támogatta azt. Ezt az országgyűlésnek kell ratifikálnia, melyre az európai parlamenti választások után kerül majd sor.
A kvóta perrel kapcsolatban Gulyás Gergely hozzátette, a kormány továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy a Lisszaboni szerződés nem ad lehetőséget a kvóta szerinti elosztásra és bár Magyarország nem tett eleget a kvóta szerinti elosztást illető kötelezettségeinek, de az Unió másik 27 állama sem teljesítette a számára előírt kvótát. Kifejezte, kettős mércét megjelenítő döntésnek tartja, hogy a Bizottság Magyarországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával szemben indította meg az eljárást.
Kifejtette, ezt a kérdést el kell venni a Bizottságtól a bevándorlás sikeres kezelése érdekében és a tagállamok belügyminisztereiből álló tanácsra kell bízni. Hiszen csak ebben az esetben lehet garantálni a külső határvédelmet és azt, hogy Európa a migráció kérdésében újra ura legyen a helyzetnek.
„Most már el kell ismerni, hogy a schengeni egyezmény betartását a bizottság is fontosnak tartja, de ennek megszegését a mai napig semmilyen formában, senki nem szankcionálja. Tehát továbbra is ott tartunk, hogy akik eleget tesznek az egyezségnek, mint Magyarország, azok annyi elismerést sem kapnak, hogy mi vagyunk azok, akik betartjuk a schengeni egyezményt. Akik nem tesznek eleget, azok semmilyen marasztalásra nem számíthatnak.„
A családvédelmi akciótervvel kapcsolatban mindenkit megnyugtatott a miniszter. Azt mondta az az 5 pontja, amit július 1-i indulással megígértek, el is fogják indítani. Ami a Brüsszellel való vitát illeti, elmondta, a kormány a szokásoknak megfelelően fordult Brüsszelhez, pontosan úgy ahogyan a CSOK-kal kapcsolatban is tették, de a támogató levelet nem kapták meg.
Hozzátette, a tiltott állami támogatás veszélyével fenyegetőzött a bizottsági bürokrácia. Elmondta, a Bizottság szóbeli garanciát adott arra, hogy Magyarországgal szemben nem indít eljárást a babaváró hitel bevezetése miatt.
„Úgy gondoljuk, hogy ha a tiltott állami támogatás veszélye nem merült fel a migránskártyáknál, akkor üdvös lenne ha a családtámogatási programokat, így a magyar babaváró támogatást és babaváró hitelt sem sorolnánk abba a körbe, ahol tiltott állami támogatásról beszélhetünk.„
Hír TV
