A tárcavezető a város díszpolgári címének átvételét követően elmondott beszédében leszögezte, hogy Komárom az utóbbi tizenöt évben a magyar gazdaság sikertörténetének egyik legfőbb helyszínévé vált.
Aláhúzta, hogy az elmúlt tíz év során 18 nagyberuházás érkezett a városba 524 milliárd forint értékben, négyezer új munkahelyet teremtve.
Majd kiemelte, hogy komáromiként gyűjtött fiatalkori tapasztalatai egyfajta iránytűként szolgálnak ma is a sokszor nehéz külpolitikai döntések során.
"Mert én még emlékszem arra is, amikor a folyó az nem összekötött, hanem szétválasztott országokat, városrészeket, baráti és rokoni kötelékeket. Én emlékszem arra is, amikor a Duna még nem a barátság, hanem az ellenségeskedés, a gyűlölet és a harag hangját vitte egyik partról a másikra"
- fogalmazott.
"Bármennyire is keserűek voltak akkor ezek a tapasztalatok, megmondom őszintén, hogy mind a mai napig a kellő alapot és az elkötelezettséget biztosítják számomra, számunkra ahhoz, hogy ne engedjük, hogy a világot újra blokkokra osszák. Ne engedjük, hogy a politikusok, politikai stratégiák elszakítsanak egymástól barátokat, családtagokat, közösségeket, szembeállítsanak szomszédokat, feszültséget szítva közöttük" - tette hozzá.
És úgy vélekedett, hogy Komárom a legjobb példa arra, hogy mennyivel is jobb az, ha jóban vagyunk a szomszédokkal, mint ha rosszban, s hogy a határon túl élő magyaroknak is az a jó, ha az anyaország és a lakóhelyükként szolgáló ország kulturált, normális kapcsolatban van egymással.
Szijjártó Péter üdvözölte, hogy jelentős erőfeszítésekkel, sokszor bátor döntésekkel mostanra a valaha volt legjobb együttműködést sikerült felépíteni Magyarország és Szlovákia között.
"Ez megadja a lehetőséget, az alapot arra, hogy Komárom a Duna két partján egy városként lélegezzen"
- mutatott rá.
Illetve megtiszteletetésnek nevezte, hogy éppen április 26-án veheti át a díszpolgári címet, mivel 1849-ben ezen a napon zajlott a szabadságharc egyik legfontosabb csatája, Klapka György tábornok csapatai ekkor törték át hősiesen az osztrák ostromgyűrűt.
"Ezzel is megmutatták azt, hogy nekünk, magyaroknak a szabadság, a szuverenitás, magyarul a hazánk a legfontosabb. És mi 176 esztendővel később is erre építjük a magyar külpolitikai stratégiát. Mi soha nem a világot képviseljük itthon, hanem a magyar érdekeket képviseljük a világban. Nem fogadunk el semmifajta nyomásgyakorlást, nem fogadjuk el, hogy kívülről mondja meg nekünk bárki, hogy nekünk mi a jó, nem fogadjuk el, hogy minket egy olyan háborúba nyomjanak bele, amihez aztán az égegyadta világon semmi közünk nincsen" - sorolta.
"Nem fogadjuk el, hogy kívülről, birodalmi központokból mondják meg nekünk, hogy kikkel éljünk itt együtt a saját hazánkban, kit engedjünk be, vagy épp kit ne. És nem engedjük azt sem, hogy teletömjék mindenfajta vad gondolatokkal a gyerekek fejét, hogy hiába vagy fiú, akár lány is lehetsz. Mi mindettől megvédjük magunkat, megvédjük a magyar embereket, a magyar családokat. Mi egy, magyar emberek érdekét képviselő külpolitikát folytatunk az egész világban, egy olyan politikát, olyan külpolitikát, amely megvédi és garantálja a magyar emberek, a magyar családok, a magyar gyerekek biztonságát"
- fűzte hozzá.
