2018. április 26.,
csütörtök, Ervin napja

°

Kilenc évfolyam: „kidolgozatlan elképzelés”

2017. március 6., hétfő 15:32, frissítve: hétfő 16:16

Kidolgozatlan az elképzelés, az iskolaszerkezet átalakítása ráadásul nem feltétlenül javítana a közoktatás színvonalán – összesítve ez a pedagógus-szakszervezetek véleménye a kilenc évfolyamos általános iskoláról. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a múlt héten jelentette be a kormány döntését, a szakállamtitkár szerint az átalakításra 2019-től van lehetőség.

2019-től vezetné be a kormány a kilenc évfolyamos általános iskolát – a plusz egy évfolyamot az óvoda és az általános iskola közé illesztené, vagyis egyfajta iskola-előképzőt hoznának létre. Erről azonban még tárgyalnának a szakmával.

„A szakmai vita arról fog szólni, hogy hová tegyük ezt a 9. évfolyamot. Oktatási, financiális, munkaerőpiaci aspektusból is végig kell elemeznünk. Az eddigi elemzések azt mutatják, hogy sok más, Európában egyébként sikeres oktatási rendszerű országban – Németországban, Finnországban – van egy évközi, ami az óvoda és az iskola közötti átmenetet jelenti” – nyilatkozta Palkovics László oktatásért felelős államtitkár.

A kilenc évfolyamos általános iskola gondolatát a 2010-es kormányváltás után Pokorni Zoltán vetette fel – akkor zajlottak a viták a tankötelezettség korhatárának 15 vagy 16 évre csökkentéséről is, illetve a közismereti tárgyak arányának mérsékléséről. A volt fideszes oktatási miniszter úgy vélte, ha már a szakiskolában nem lesz elég idő irodalmat, történelmet vagy kémiát tanítani, legyen több idő az alapokra az általános iskolában.

A volt szocialista tárcavezető is inkább ezt az elképzelést támogatná, vagyis előképző helyett az alsó tagozatra szánna plusz egy évet.

„Az alsó tagozatot kellene megerősíteni, hogy a gyermekekben, a diákokban leülepedjen ez a tudás. Miről van szó? Jól meg kell tanulni írni, olvasni, számolni, érteni az elolvasott szöveget, ezért én az alapozó képzés, az alsó tagozat megerősítését szorgalmazom, és nem a preschool, az iskola előtti képzés beiktatását – mondta Hiller István, az Országgyűlés alelnöke. – Ez csak felmenő rendszerben vezethető be, de azt is tudni kell, hogy azzal első osztályos gyerekkel, aki belép az iskolába, mi lesz a középiskolában.”

A Pedagógusok Szakszervezetével még nem egyeztettek a kérdésről. Elnökük szerint a terv nem rossz, de egyelőre kidolgozatlan.

„A dolog nem újszerű, hiszen évek óta folyik arról az elmélkedés, hogy talán bővíteni kellene az általános iskola évfolyamait, azonban ehhez a tananyagot át kellene dolgozni, a pedagógusképzést át kellene dolgozni, tudni kellene például, hogy ha az általános iskola egy évfolyammal megnövekszik, akkor a középiskolai évfolyamok hogy igazodnak ehhez, illetve azt is tudni kellene, hogy a tárgyi feltételeket hogyan fogják megvalósítani” – fogalmazott Galló Istvánné.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint az oktatás színvonalán nem feltétlenül javítana az átalakítás.

„Van az a közmondás vagy szólás, hogy a puding próbája az evés – nekünk erre nincs időnk, azt viszont mindenképpen látni kell, hogy az átalakítás milyen irányban indulna el. Beszélni kell róla, látni kell a kormány elképzeléseit, meg kell hallgatni a szakma elképzeléseit. Az, hogy mit és mennyit tanítunk, ebből a szempontból nem közömbös, de másodlagos, mert a diákokat olyan tudáshoz kell juttatnunk, amely használható” – véli Mendrey László.

Európában Finnországban és Lengyelországban is kilenc évfolyamos általános iskolai rendszer működik. Utóbbiban a megszervezés kilenc évig tartott.