Az igazságügyi pszichológus szakértő, Kitanics Márk ismételt meghallgatásával folytatódott kedden a Fővárosi Törvényszéken, Póta Péter bíró előtt a Fenyő János meggyilkoltatása miatt indult büntetőper. A szakértő kifejtette: Portik Tamás – az általa titokban felvett beszélgetések közül hatban – arra szeretné rávenni Gyárfás Tamást, hogy kimondja, köze van a Fenyő-gyilkossághoz. A felvételek ismeretében kijelenthető, hogy Portik többszöri próbálkozása ellenére sem tudott Gyárfástól egyetlen, ezt beismerő választ sem kicsikarni.
Zamecsnik Péter, Gyárfás ügyvédje szerint Kitanics Márk szakszerűen érvelt.
Hangsúlyozta: helytelen a nyelvészek azon megállapítása, hogy a tagadás hiánya egyet jelentene a beleegyezéssel. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a szakértő rögzítette mind a manipuláció, mind pedig a provokáció tényét.
Mint ismert, Portik Tamás korábban azt vallotta a törvényszéken: feladatul kapta, hogy Gyárfás Tamásnak, Princz Gábornak, valamint másoknak állítson csapdát, mondassa ki valamelyikükkel, hogy ő ölette meg Fenyő Jánost. Gyárfásnál nem járt sikerrel. (Portik nem árulta el, kiktől kapta az állítólagos megbízást.)
A tárgyalás délután Radics Gyula volt kaposvári ügyész vallomásával folytatódott. A vád szerint Kiss Tibor vállalkozót 1997 augusztusában a Fenyő János vezette Vico Rt. megbízásából megverték, és arra próbálták rávenni, hogy az ellene folyó kaposvári perben Gyárfás Tamásra terhelő vallomást tegyen. A vádirat értelmében Gyárfás 1997 szeptemberében arra kérte Tasnádi Pétert, hogy ölesse meg Fenyő Jánost.
A vádhatóság szerint ha ez így van, akkor Gyárfás hiába állítja, hogy neki Fenyő megölése előtt 16 hónappal, a Magyar Kereskedelmi Kamara választott bíróságának 1996. október 11-i döntése alapján Fenyővel lezárult a viszálya. Gyárfás továbbá azt is mondja: A Nap TV Kft. 1997. január 1-jétől visszakapta a Nap-kelte műsor szerkesztésének jogát, és Fenyő Jánossal nyilvánosan kezet fogtak. A Népszavában megszűntek a támadások ellene. Az egymás elleni pereket leállították, és cégeik minden korábbi ellentétet átfogó írásbeli megállapodást kötöttek.
Amennyiben Fenyő még 1997 augusztusában is ellenséges volt vele, akkor a vádhatóság szerint Gyárfásnak lett volna oka arra – a vállalkozó állítólagos megveretése miatt –, hogy a halálát akarja.
Az egykori kaposvári ügyész elmondta: hallott az állítólagos megveretésről, ám Kiss Tiboron annak nyomait nem látta. Az ügyészt Takács Gyula könyvvizsgáló tájékoztatta. A bíróság meghallgatta Takácsot is, aki közölte: Kiss Tibor megveretésére egy tárgyalási nap előtt kerülhetett sor. Vélelmezi, hogy ez a bántalmazás az 1998. január 14-i tárgyalás előtt történt. Takács elmondta, hogy korábbi vallomásai a saját feltételezésére épültek.
Ezután Kiss Tibor – megismételve az április 22-én tett vallomását, közölte: őt nem 1997 augusztusában, hanem 1997 végén verték meg. Állítását alátámasztotta a Népszava vádbeli időszakban volt kaposvári tudósítója, aki a korábbi tárgyaláson közölte: Kiss Tibortól 1997. szeptember 18. után akart interjút kérni, amikor a kaposvári tárgyalás már zajlott. Kiss Tibor akkor elmondta neki, hogy egy jól szituált úr a tárgyalássorozat közben megkereste, és kétmillió forintot ajánlott azért, hogy ha hajlandó a bíróságon egy előre megszerkesztett összeállítást Gyárfás ellen elmondani. Csak pár hónappal ezután verték meg.
Zamecsnik Péter védő kifejtette: ha csak két hónap az a „pár” hónap, ha a jól szituált úr csak az 1997. szeptember 18-án kezdődött tárgyalás első napján kereste meg az ajánlatával Kiss Tibort, akkor a bántalmazására leghamarabb novemberben, még inkább decemberben kellett hogy sor kerüljön.
Ekkor pedig Gyárfás már aligha kereshette Tasnádi Pétert, mert utóbbi a feleségével szeptemberben az Egyesült Államokba utazott, ahonnan csak március végén jött haza.
Gyárfás elmondta: Kiss Tibor megveretéséről az iratismertetéskor átadott anyagokból szerzett tudomást. Leszögezte: ha tudott volna a megveretésről, ha bizonyossá vált volna, hogy Fenyő János – vele szemben – nem veszi komolyan a kibékülésüket, ő akkor sem kívánta volna a halálát.
Magyar Nemzet
