2024. 03. 28. Csütörtök Gedeon, Johanna napja
Jelenleg a TV-ben:

Paláver

Következik:

Híradó 17:00

Belföld

Karlendítéstől karlendítésig, avagy a Jobbik útja a nemzeti radikalizmustól a gyurcsányizmusig

A Jobbik Magyarországért Mozgalom hosszú utat tett meg: az alakulásakor antikommunista, radikális pártból Gyurcsány Ferenc legfontosabb szövetségese lett. A Mediaworks Hírcentrumának elemzése bemutatja a párt történtének tudott és kevésbé ismert, vagy egyenesen elfeledett fő mozzanatait.

  • Karlendítéstől karlendítésig, avagy a Jobbik útja a nemzeti radikalizmustól a gyurcsányizmusig

A Jobbik Magyarországért Mozgalom előtt álló elsődleges feladat a kommunista utódpárt és a vele összeforrt szélsőséges liberálisok eltávolítása a politikai hatalomból. A Parlamentben a mindenkori jobboldali kormány lelkiismerete kívánunk lenni

– olvasható a Jobbik Magyarországért Mozgalom 2003-as alapító nyilatkozatában. Az idézett mondatokból világossá válik, hogy milyen óriási utat tett meg a Jobbik, amely a szocialista-liberális koalíció, majd később Gyurcsány Ferenc ellenében határozta meg magát, mára pedig a Demokratikus Koalíció legközelibb szövetségese lett.

Kezdetek

1999-ben alakult a Jobboldali Ifjúsági Közösség, amely már a rövidítésében a „Jobbik” nevet használta. A közösség vezetője ekkor Kovács Dávid volt. A párt a 2006-os választásokon mérette magát először, a Magyar Igazság és Élet Pártjával (MIÉP) pártszövetségben indulva. Az eredmény csalódást keltő volt: a szavazatok 2,2 százalékát hozta el a két párt együttműködése.

A vereség megnyitotta az utat Vona Gábor előtt, Kovács Dávid lemondott az elnöki posztról. Az ekkor 28 éves Vona egy rövid ideig a tanári pályán mozgott, de dolgozott ügynökként egy MLM-rendszerben működő cégnél is. Vona harsányan anitkommunista volt, ám karaktere túlmutatott ezen, ebben az időben számos szélsőjobboldali elem volt felfedezhető gondolkodásában és beszédeiben. Bár ő maga – számos párttársával ellentétben – kevésbé volt ismert antiszemita megnyilvánulásairól, de a Jobbikban nem nézték jó szemmel Magyarország EU-csatlakozását és a párt markánsan Izrael-ellenes álláspontot képviselt – utóbbit számos elemző antiszemita álláspontként értelmezett. Vonára és a párt nagy részére jellemző volt a feltétel nélküli oroszbarátság, amely jóval túlmutatott a későbbi Orbán-kormányok pragmatikus Oroszország-politikáján. Mindezen túlmenően a cigánykérdést is faji alapon közelítették meg.

2006 és a tévészékház

A Jobbik emelkedéséhez a tragikus emlékű, kétezres évekbeli MSZP-SZDSZ-kormány teljesítménye alapvetően járult hozzá: a kedvező nemzetközi gazdasági helyzet ellenére csődközeli állapotba kormányozták az országot, amelyet külföldi hitelekkel próbáltak felszínen tartani. A Jobbik és később országosan ismertté lett politikusai fontos motorjai voltak a 2006-os erőszakos eseményeknek, így az MTV székházának elfoglalásában jelentős szerep jutott Toroczkai Lászlónak és Molnár Tamásnak, a párt akkori alelnökének.

2007-től a gazdasági válság mind jobban társadalmi elégedetlenségbe fordult át és a Jobbik ezt kihasználva számos témát hozott a politika napirendjére. Egyrészt megalakították a Magyar Gárdát, amelynek egyik feladata a rendvédelem segítése volt, ez pedig összekapcsolódott a „cigánybűnözés” fogalmának megalkotásával, amely a cigányság kollektív megbélyegzését szolgálta. A Magyar Gárda számos vidéki településen megfélemlítő demonstrációkat tartott, amelyekkel, bár súlyos összecsapások nem alakultak ki, de a helyi cigány lakosság megfélemlítését elérték.

A Jobbik szellemi hátországa

A Jobbik fontos szövetségese volt a 2000-es években és a 2010-es évek elején a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), amelyet Toroczkai László alapított 2001-ben és 2006-tól Zagyva György Gyula vezette. 

Mozgalmunk harcot hirdetett a modernitás létrontó eszmei irányzatai: a liberalizmus, ateista materializmus, kommunizmus, demokratizmus és egalitarizmus ellen

– olvasható a szervezet honlapján. Már ebből az egy mondatból is világos, hogy a mozgalom szélsőjobboldali irányt képviselt. Meg kell említeni azt is, hogy 

a HVIM ugyanakkor számos alkalommal segített határon túli magyaroknak jelentős adományokkal, akciókkal.

2009-ben alakult meg a még a HVIM-től is jobbra álló Betyársereg, amely például rendszeres résztvevője volt a budapesti homoszexuálisok felvonulásának, a Budapest Pride-nak. Igaz, a Betyársereg tagjai jellemzően nem a vonulók között, hanem a kordon túloldalán voltak. A Betyársereget és a Jobbikot számos személy köti össze.

Akadémia és média

A Jobbik elitképzőjeként emlegették a 2012 és 2015 között működő Atilla Király Szellemtudományi és Nemzetstratégiai Akadémiát, amelynek vezetője Vona Gábor tanácsadója, Baranyi Tibor Imre volt. Az intézményben a jobbikos, a HVIM-es vezetők és a Betyársereg tagjai előadásokat hallgathattak vallási tanokról, de például olvashattak a 1848-as forradalom és szabadságharc legitimista felfogásáról is, amelyben a forradalmat vérbe fojtó Haynau vált a hőssé, a forradalmárok pedig balliberális felforgatók voltak. De górcső alá vették például Szálasi Ferenc „érdemeit” is.

A párt számos sajtótermék kiadását segítette, így például saját portáljuknak tekinthető az Alfahír.hu, valamint a Zsúrpubi.hu, illetve 2006 és 2009 között jelent meg a Magyar Mérce, amelynek utódlapja a Barikád nevet kapta. A pártsajtó később a Nemzeti Televízióval (N1TV) vált teljessé. Régi pletyka, hogy a Kuruc.infó nevű szélsőséges portálra is jelentős befolyása volt a Jobbiknak 2014-ig.

Hét bő esztendő

A párt első komolyabb politikai sikere az Európai Parlament (EP) tagjainak 2009-es megválasztása volt, amelyen mintegy háromszorosan felülmúlták az előzetes várakozásokat és a szavazatok majdnem 15 százalékát szerezték meg, ezzel pedig három képviselőt, Morvai Krisztinát, Balczó Zoltánt és Szegedi Csanádot küldhették az EP-be.

A 2010-es országgyűlési választásokon a harmadik helyen végeztek, összesen 47 képviselőt delegálhattak az akkor még 386 fős parlamentbe. A képviselőcsoport megalakulásakor Balczót visszahívták Brüsszelből – ő az Országgyűlés alelnöke lehetett – majd a párt Kovács Bélát küldte ki, akit később elítéltek az oroszoknak való kémkedésért.

A Jobbik az Országgyűlés alakuló ülésére a Magyar Gárda egyenruhájába vonult be. A párt szélsőjobboldali karaktere a ciklus során végig változatlan volt, sőt, a Jobbik körüli botrányok legtöbbjének is ez volt az alapja.

Szegedi és Gyöngyösi

A hírhedt antiszemita politikusról, Szegedi Csanádról 2012 nyarán derült ki, hogy zsidó származású, amely miatt ő és testvére kilépett a pártból. Szegedi ezután hithű zsidóként mutatkozott a nyilvánosság előtt, történetéről még egy angol nyelvű dokumentumfilmet is készítettek.

Gyöngyösi Márton 2012-ben egy országgyűlési felszólalásában arra tett javaslatot, hogy készítsenek listát a zsidó származású parlamenti képviselőkről. A politikust ezt megelőzően holokauszttagadásért is feljelentették, mivel egy izraeli lapnak nyilatkozva arról beszélt, hogy szerinte a hivatalosan közölt számoknál kevesebb áldozata lehetett a zsidóság második világháborús tragédiájának. Gyöngyösi listázós kijelentése nyomán olyasmi történt, amely addig és azóta is példa nélküli: az ellenzéki és kormánypárti politikusok közös tüntetésen tiltakoztak Gyöngyösi kijelentései ellen.

A 2007 és 2014 közötti időszak volt a Jobbik felfutásának, nagy menetelésének ideje, amely idő alatt kis ifjúsági mozgalomból a második legnagyobb párt lett.

A néppártosodás útja

A 2014-es választások előtt a pártvezetés már megpróbálta háttérbe szorítani a radikális üzeneteket, a stratégia pedig látszólag bevált, a szavazatok több mint 20 százalékát szerezték meg. Vona és a pártvezetés néppártosodásként nevezte a folyamatot, ami valójában hatalmi érdekből végigvitt tartalmi és személyi változást jelentett a Jobbikban.

Vona kommunikációja megváltozott, a pártot elkezdte jobbközép irányba tolni. A Jobbik 2015-ös kongresszusán úgy fogalmazott, hogy „aki náci romantikára vágyik, az ne a Jobbikban keresse azt”. A néppártosodás személyi következményekkel is járt: 

2016-ban kiszorították a pártvezetésből a legradikálisabb politikusokat, így Novák Elődöt is. 

A helyükre ugyanakkor olyan tagok érkeztek, akik semmivel sem voltak kevésbé radikálisok, például Toroczkai László és Janiczak Dávid.

Simicska is kevés volt

A néppártosodás időszaka egybeesett azzal a korszakkal, amikor megromlott a viszony Simicska Lajos Fidesz-közeli milliárdos és Orbán Viktor miniszterelnök között. A nyílt konfliktus azután pattant ki, hogy Simicska politikai hatalomra akarta váltani gazdasági befolyását, a kormányfő pedig nem engedett ezen törekvéseknek.

A feszültség csúcspontja az úgynevezett G-nap volt, amelyen Simicska finoman szólva melegebb éghajlatra küldte a miniszterelnököt, az eredmény pedig az volt, hogy a nagyvállalkozó médiabirodalma, így a Hír TV, a Magyar Nemzet és Lánchíd Rádió a kormány és a jobboldal ellen fordult. Az események miatt a médiabirodalom vezetői felmondtak Simicskánál.

A nagyvállalkozó lehetőséget látott a Jobbikban, így a párt tisztségviselői egyre többször szerepelhettek a már említett médiumokban. 2017 tavaszán aztán Simicska túl messzire ment: több ezer plakáthelyet biztosított a pártnak a piaci ár egytizedéért. Az Állami Számvevőszék utólag megállapította, hogy a plakáthelyek áron aluli bérebeadásával tiltott pártfinanszírozás valósult meg, és a Jobbik összesen 660 millió forintos büntetést kapott, amelyet a párt állami támogatásából vontak le. Ezzel a Jobbik finanszírozása megbicsaklott.

A választási kampány előtti hónapokban Vona Gábor bocsánatot kért a korábbi szélsőséges kijelentésekért a zsidóságtól és a cigányságtól, ugyanakkor azt is kijelentette, hogy a Jobbik sosem volt antiszemita és rasszista párt.

Bukás és szétesés

A néppártosodás az erőteljes médiahátszél és Simicska Lajos támogatása ellenére sem vezetett eredményre: 

a Jobbik a szavazatok 19 százalékát tudta megszerezni 2018. április 9-én. 

A vereség mellett ekkorra egy másik csapással is meg kellett küzdenie a Jobbiknak, ugyanis Vona Gábor lemondott pártelnöki posztjáról, a politikus 12 évig vezette a Jobbikot. Vona a választást követően létrehozta a Második Reformkor Alapítványt, s olyannyira nem tűnt el a nyilvánosságból, hogy manapság elemzői szerepben mutatkozik, influenszerként tevékenykedik.

Vona lemondása nem csupán a politikai formáció válságát jelezte, az volt maga a válság. 

A pártelnök az egyetlen karizmatikus személy volt, aki össze tudta békíteni a Jobbik radikális szárnyát a néppártosodást támogatókkal, távozásával ez a kötőerő szűnt meg.

A szkinhed színre lép

A választás után egy hónappal elnökválasztást tartottak a pártban, amelyen a korábbi egri szkinhedvezér, az azóta a néppártosodás mellett hitet tevő Sneider Tamás és a 2006-os tévéostrom főszereplőjeként ismert ásotthalmi polgármester, Toroczkai László csapott össze. Az eredmény szoros lett, ami végül pártszakadáshoz vezetett: Sneider maradt a Jobbikban és vezette a pártot, míg Toroczkai megalakította a Mi Hazánk Mozgalmat, amelyhez számos jobbikos politikus csatlakozott. Közben több antiszemita botrány jelezte, hogy a párt nem szabadult meg a szélsőséges politikusaitól. Szávai Istvánnak egy zsidó származású nővel történt konfliktusa során tett náci kijelentései miatt kellett távoznia a parlamentből, Sneider pártelnök esküvőjéről pedig olyan videók kerültek elő, amelyen felesége náci karlendítéssel viccelődik.

A pártszakadás és a belviszályok során több hullámban léptek ki képviselők a Jobbik parlamenti frakciójából, s a párt elvesztette számos helyi alapszervezetét is. A konfliktusok rányomták a bélyegüket a 2019-es EP-választás eredményére, ami gyászos lett: a politikai formáció a szavazatok 6,34 százalékát kapta meg, ezzel egyetlen mandátumot szerzett.

Jakab Péter bejelentkezik

A súlyos vereség nyomán Sneider lemondott, Jakab Péter pedig jelezte szándékát, hogy indulni kíván az elnöki székért. Jakab, Vonához hasonlóan tanári pályát elhagyva lett politikus. Bár egy roma nemzetiségi gimnáziumban tanított, mégis egy cigányellenes pártban kezdett politizálni. A 2000-es évek végén a miskolci Jobbik elnöke lett, 2010-től önkormányzati képviselő, 2018-tól pedig a párt országgyűlési képviselője, aki első napján radikális kijelentéseivel vétette észre magát. 

Ennyi bűnöző előtt még sosem beszéltem

 – mondta, miközben a Fidesz-frakcióra mutatott. Kövér László házelnök rendre intette Jakabot, kettejük konfliktusa végighúzódik a 2018-2022-es cikluson.

Jakab Péter a teljes baloldali összefogást szorgalmazva került a párt élére némi kitérő után, 2020 januárjában. Az új elnök személye ismét sokakat elriasztott a Jobbikból, 2020 februárja és májusa között öt politikus távozott a frakcióból, amely így a teljes ciklus alatt harmadával csökkent.

 

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.

Magyar Nemzet

Ezek is érdekelhetik

Legfrissebb híreink

Műsorok

Svenk, a HírTV mozimagazinja

Svenk, a HírTV mozimagazinja

A hetente szombatonként 22:50-kor műsorra kerülő Svenkben Zavaros Eszter műsorvezető kalauzolja a nézőket a magyar filmipar múltjába, jelenébe és jövőjébe.
Sajtóklub - ajánló

Sajtóklub - ajánló

Aktuális kérdések, hétről-hétre! Fontos témák, kivételes vélemények! Minden vasárnap 19 óra 10 perctől órától jelentkezik Sajtóklub című műsorunk.
Vezércikk - ajánló

Vezércikk - ajánló

Vezércikk – a sajtóban ez az a műfaj, ami meghatározza az adott médium legfontosabb üzenetét, de ez már nem csak a nyomtatott sajtótermékek privilégiuma. Hétfőtől péntekig 20 óra 55 perctől gyakorló zsurnaliszták, szókimondó véleményvezérek elemzik a nap legfontosabb híreit.
Paláver - ajánló

Paláver - ajánló

A HírFM és a HírTV közös műsora a Paláver. Itt a hallgatók közvetlenül is részt vehetnek a műsorfolyamban. Minden hétköznap 15 óra 30 perctől. A műsor telefonszáma: +36 (1) 799 29 99.

Kapcsolódó tartalmak

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!