"Karikó Katalin kutatóbiológus úttörő szerepet játszott a Covid-19 elleni mRNS-alapú vakcina kifejlesztésében, eredményeit világszerte figyelemmel kíséri az akadémikus közeg és a közélet egyaránt" - idézi a közlemény Szabó Gábor, a Bolyai Díj Alapítvány Kuratóriumának elnöke szavait.
Az 1998-ban alapított és kétévente átadott Bolyai-díjat azzal a céllal hozták létre, hogy az emberek értékrendjében méltó helyre emeljék a tudást és a tudományt, így biztosítva a tudósokat megillető társadalmi elismertséget. A civil kezdeményezésre, magántőkéből létrehozott alapítványi díjat azok a magyar állampolgárságú vagy magyar származású személyek kaphatják meg, akik nemzetközi szinten is kimagasló eredményeket érnek el a tudományos kutatás, fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, illetve ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén - közölte a kitüntetés kommunikációjával foglalkozó cég pénteken az MTI-vel.
A 100 ezer euró pénzjutalommal járó elismerésről egy tizenöt tagú, független díjbizottság dönt, amelynek elnöke a mindenkori köztársasági elnök, további tizennégy tagjának felét a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége, másik felét pedig a Bolyai Díj Alapítvány alapítói delegálják a magyar tudományos és gazdasági élet kiemelkedő személyiségei közül.
A Bolyai-díjat az idei évben a MOL Magyarország is támogatja, amelynek fontos célkitűzése a hazai tudás erősítése.
Az első Bolyai-díjat 2000-ben a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi elnöke, Freund Tamás neurobiológus kapta, majd őt követte Roska Tamás informatikus, Bor Zsolt fizikus, Lovász László matematikus, Ritoók Zsigmond ókorkutató, klasszika-filológus, Perczel András vegyész, Nusser Zoltán neurobiológus, Pál Csaba biológus, valamint É. Kiss Katalin nyelvész. A legutóbbi díjazott Barabási-Albert László hálózatkutató volt 2019-ben. A díjátadó ünnepséget későbbi időpontban rendezik meg.
