– Fél évvel ezelőtt Karácsony Gergely díszpolgári címre javasolta, most pedig vizsgálóbizottságról és korrupciógyanús ügyekről beszélnek. Mi történt?
– Ilyen vizsgálatot bárkinek jogában áll elindítani, ami szokatlan, hogy kilenc hónap után hirtelen jut eszükbe. Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes konkrétan korrupciógyanúsnak jelentette be ezeket a projekteket. A jelenlegi városvezetés a vizsgálóbizottság működésével öngólokkal nézhet szembe. Nem a személyemre szólt a bejelentés, de a két ciklus az én ciklusom. Most is megismétlem: a magam részéről, ha korrupciós pénzt felfedeznek, akár nálam, akár a családomnál, az másnap a Párbeszéd számláján fog landolni.
– A vizsgálandó nyolc ügy közül melyiket tartja a baloldalra nézve öngólnak?
– A nagyobbik részét. A 4-es metró beszerzési és építési munkái kapcsán valamennyi kivitelezői kötbérigény, per az SZDSZ–MSZP érában keletkezett. Az összes szerződést ők kötötték meg, az összes közbeszerzést ők vitték végig. A hírhedt Alstom-szerződést ráadásul még a 2006-os választások előtt írták alá, amelynek kapcsán Gy. Németh Erzsébetnél, az MSZP jelenlegi főpolgármester-helyettesénél lehet leginkább érdeklődni. A jelenlegi közgyűlésből ő az egyetlen, aki jelen volt az Alstom-szerződésnél, akkor még mint az MSZP-frakció vezetője. A Bálna ügyében a szerződést az MSZP–SZDSZ-koalíció egy máltai strandon bejegyzett offshore céggel kötötte, és hét pert örököltünk tőlük. Ebben az esetben is inkább önmaguknak kell kérdéseket feltenniük. A Rácz Fürdő közbeszerzését, szerződését szintén örököltük az MSZP–SZDSZ érából, az ügy valamilyen összefüggésben volt az indulásakor a Széchenyi Bank egyik vezetőjével. A fürdő három éve a felszámolóbiztosnál van. Egyébként már a 2010-es választás előtt át kellett volna adniuk. Nem véletlen, hogy nem tették meg. Ami a budapesti parkolási szerződéseket illeti, ilyet a főváros 2010 óta egyetlenegyet sem kötött, nem is köthetett. Csak kerületek szerződtek, az egyik legbotrányosabb megállapodás éppen Zuglóhoz köthető, ahol akkor Karácsony Gergely volt a polgármester. Kilenc kerület egyáltalán nem kötött parkolási szerződést, ott nincs fizetőparkolás.
– Az állatkerti biodómról, a patkányirtásról és az elektronikus jegyrendszerről szóló szerződés viszont az utóbbi néhány évben történt.
– A biodóm kapcsán a Gyurcsány-kormány volt miniszterénél, Persányi Miklós professzor úrnál kell érdeklődni, aki saját kérésére a legelső szerződéstől a legutolsó számla kifizetéséig mindent maga intézett, a Fővárosi Közgyűléssel kötött megállapodás alapján. Egyébként kizártnak tartom, hogy egyetlen fillérhez is nyúlt volna. A fővárosi patkányirtással kapcsolatos közbeszerzés soha nem járt a Fővárosi Közgyűlés előtt, mivel bizottsági kompetencia volt. Én és a helyetteseim soha nem szavaztunk róla, ellenben szavazott a jelenlegi főpolgármester, aki akkor még zuglói polgármesterként tagja volt a bizottságnak, és pechjére azon kevés ülés egyikén tárgyalták a kérdést, ahol jelen volt. Igennel szavazott, ezzel ő is leváltotta a Bábolna Biót, és új cég mellett tette le voksát. Később persze azt mondta, hogy becsapták, azt állította, hogy nem volt az általa is megbízott cégnek referenciája. Erre azonban válaszként a miskolci jegyző bemutatta ezt a dokumentumot. Az BKK és a főváros elektronikus jegyrendszere ügyében pedig magam tettem feljelentést még 2018-ban, és azonnali személyi konzekvenciái voltak az esetnek. Ez az ügy már megfelelő helyen, a nyomozó hatóságnál van.
– Akkor csak a 3-as metró rekonstrukciója kapcsán van politikai felelőssége?
– A 3-as metró ügyében nyugodtan lehet vizsgálódni. Az infrastruktúra – alagút, biztonsági berendezések, pálya – felújítása 217 milliárd forintos projekt, nem 25 milliárdos, mint a Lánchíd. A túlárazott kivitelezői ajánlatokat kétszer vagy háromszor dobtuk vissza, mire elfogadható lett. Azóta az első szakasz felújítása befejeződött, a második átadás előtt áll, és már folynak a munkálatok az általunk előkészített harmadikon is.
– Miért pont ez a nyolc téma kerül a bizottság elé?
– Jó kérdés, hiszen a témák jelentős részében érintett a jelenlegi városvezetés is. Erre csak annyit tudok mondani, hogy ha valaki gonoszkodni akar, akkor azt úgy csinálja, hogy ne lógjon ki a lóláb.
– Mit gondol a vizsgálóbizottság eddig ismertté vált összetételéről?
– A metróügyeket is vizsgáló bizottság vezetését egy egészségügyi tanácsnokra, egy mentőápolóra bízták, akit a főpolgármester korábban doktornak nevezett. Ez is jelzi, hogy a korrupciógyanús kifejezésnek két célja van. Elterelni a figyelmet arról, hogy az új városvezetés kilenc hónap alatt nem tud felmutatni semmit, illetve az egész már 2022-ről szól. Pont addig húzzák el a vizsgálatukat. Lényeg, hogy minden héten el lehessen mondani, le lehessen írni addig az ellenzéki sajtóban, egymás mellett a szavakat: vizsgálóbizottság, korábbi városvezetés, adósság, korrupció. Ez a fő cél. Ha már most tudják, hogy ezek az ügyek, közbeszerzések, lebonyolítások korrupciógyanúsak, feljelentést kellett volna tenniük. Én ezt hétfőn megtettem helyettük az országos rendőrfőkapitánynál. Ne hipotetikus kommunikáció legyen, hanem tisztázzuk a helyzetet.
– Október óta miért nem történt semmi a Lánchíd ügyében?
– Senki sem ad értelmes, koherens választ arra, hogy miért nem történt semmi az elmúlt kilenc hónapban, de legkésőbb a december 5-i szakvéleményt követően. Soha nem kérdeznek meg mértékadó szakembert a Lánchíd-felújításról, helyette szociológusok, egészségügyi tanácsnokok és olyan főpolgármester-helyettes nyilatkozik, aki egy nap alatt lett kisvállalkozóból városvezető, és annyit tud mondani a rekonstrukcióról, hogy „a folyamat folyamatban van”. Egy másik főpolgármester-helyettes, a közbeszerzési bizottság elnökeként tevékenykedett a Demszky-korszakban. Tudniuk kellett korábban is, hogy a Lánchíd állapota romlik, de még csak nem is terveztek. Annyit látni jelenleg, hogy a főváros vezetése a drága időt nyelvi játékokra fecsérli el. Erre jó példa, hogy a főpolgármester hét-nyolc hónap után úgy nyilatkozott májusban, hogy ráér a felújítás, mert vannak fontosabb dolgok, most pedig azt kiabálja, hogy a főváros akkor is felújítja a hidat, ha belerokkan. A híd egyébként a fővárosé. Az SZDSZ a kilencvenes évek első felében kérte, Békesi László javaslatára odaadták.
A teljes interjú IDE kattintva olvasható.
