Mindez azt jelenti, hogy a családok 1446,4 milliárd forintot takarítottak meg a rezsiköltségeiken a legutóbbi ismert összesítés szerint. A háztartásoknak 2019-ben sem kell többet fizetniük az energiafogyasztásért, a kormány az energiaárak mérséklésében elért eredményeket a villamos energia és gáz piaci árának emelkedése ellenére is fenntartja az idén. Ha a hatósági áremelés követte volna a tavalyi 2,8 százalékos inflációt, az a lakosságnak mintegy harmincmilliárd forintos többletköltséget jelentene.
A kormány intézkedései révén átlagosan 25 százalékkal csökkent a gáz, az áram és a távhő ára 2012 óta, vagyis a kormány a rezsipolitikájával mindenki számára érezhető módon segítette a számlák kifizetését. A részletek kapcsán jó tudni, hogy a villamos energia lakossági szolgáltatásánál a nettó végfogyasztói árat a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal által megállapított rendszerhasználati díjak és a miniszter által megállapított egyetemes szolgáltatási árak összege adja. Az energiahivatal az általa alkalmazott módszertan alapján a rendszerhasználati díjakat átlagosan 4,9 százalékkal emelte 2019. január 1-jétől, míg a miniszter azonos mértékű csökkentésről döntött lakossági körben. A földgáz végfogyasztói ára a teljes egyetemes szolgáltatói körben változatlan maradt ebben az évben.
A rezsicsökkentés kedvező hatásainak hosszabb távú érvényre jutása kapcsán érdemes megjegyezni: az európai uniós belső piaci irányelv ez év eleji tárgyalásakor sikerült elérni, hogy a magyar érdeknek megfelelő megállapodás szülessen. Ennek értelmében a tagállamok a háztartási fogyasztóknál időbeli korlátozás nélkül fenntarthatják jövőben a hatósági árszabályozást a villamosenergia- és a földgázszolgáltatás területén.
