A rendszerváltás utáni első magyar kormány felelőssége azután merült fel, hogy Ukrajnában már „halállistát” állítanak össze a kárpátaljai magyarokról, az ukrán parlament honlapján pedig az ukrán-magyar kettős állampolgárok kollektív deportálását, kitoloncolását szorgalmazzák. Ezen felül Ukrajna belügyi csapatokat és katonaságot telepít, laktanyákat épít a magyar határ közelében.
Mindezek ellenére Herényi Károly, egykori MDF-es parlamenti képviselő kitart amellett, hogy Antall József miniszterelnök helyesen cselekedett, amikor 1991. december 6-án aláírta Kijevben a történelmi Kárpátaljáról való lemondással egyenértékű magyar-ukrán alapszerződést.
„A lehető legjobb döntések egyike volt, amiből az ott élő magyaroknak csak hasznuk és előnyük volt” – jelentette ki Herényi.
Az egykori MDF-s politikus emlékeztetett arra, hogy 2003-2004-ben legalább ötször beadták az MDF-frakció nevében a kettős állampolgárságról szóló tervezetet, ami szerinte szinte teljesen megegyezett azzal, amit 2010-ben elfogadott a Fidesz-többség.
„Volt azonban egy nagyon fontos pont a tervezetünkben, hogy a három környező országgal a törvény elfogadása előtt kétoldalú tárgyalásokat kell folytatni, mert az ő alkotmányuk nem fogadja el a kettős állampolgárságot. Az egyik Szlovákia, a másik Szerbia, a harmadik Ukrajna” – mondta Herényi.
Dézsi Zoltán dokumentumfilmes ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy 1991 decemberében két referendum született Kárpátalja autonómiájáról és a beregszászi autonóm körzetről. „Öt napra rá Jeszenszky Géza külügyminiszter és az Antall-kormány aláírta azt a gerinctelen szerződést” – mondta Dézsi, hozzátéve, hogy az „egy politikailag amorf helyzet volt, amiből bármi kialakulhatott volna”.
Herényi másként gondolja: „a feléledő oroszok sokkal nagyobb hatalmat, befolyást szereztek volna, ha nem ismerjük el időben az ukrán államot, mint amit így szereztek”.
A téma lezárásaként Dézsi a '91-es kormány nevében bocsánatot kért kárpátaljai magyar honfitársaitól.
Tekintse meg a Szabadfogás teljes adását:
