Helytartókat rakna a kormánypárt a falvak élére?

Az aprófalvakkal telepöttyözött Ormánság közepén álló Besencén most 116-an élnek. Az iskolát a 80-as években zárták be, a templomra csak később került lakat. A kocsma még működik.

„Ha a negyedik pillért, az önkormányzati rendszert is lebontják, akkor a települések önrendelkezési jogát szinte a nullára redukálják” – fogalmazott Ignácz József polgármester a Látótérnek.

Egyre több hír jön arról, hogy ha áprilisban kétharmados fideszes győzelem születik, szinte azonnal újraírják az önkormányzati törvényt. Jövő ősszel a 2000 vagy akár az 5000 főnél kisebb lélekszámú településeken egyszerűen nem lenne helyi választás, így polgármester és képviselő-testület sem. Csak úgynevezett elöljárókra lehetne voksolni, de az is lehet, hogy még ők is kinevezett tisztviselők lennének.

„Ha igaz a koncepció, amely mondjuk a 2000 fő alatti településeken szüntetné meg az önkormányzati rendszert, akkor itt, a sellyei járásban egy település lenne, ahol tarthatnának önkormányzati választást. Baranya megye 300 településének legalább a 30-40 százaléka biztos beleesne ebbe a körbe” – tette hozzá Besence polgármestere.

Babos Attila, a Szabad Pécs újságírója ellenzéki és kormánypárti politikusokkal és tisztviselőkkel beszélt a témáról, így egyértelmű számára, hogy létező kormányzati szándékról van szó.

„5000 fő alatt nem lesz sem képviselő-testületi választás, sem polgármester-választás, hanem a járási kormányhivatalok fognak kijelölni egy embert, egy kormánytisztviselőt, aki az elöljárója vagy a régense lesz az adott településnek” – mondta az újságíró.

Az ötlet persze nem új, az irány pedig egyértelműnek látszik.

„A független polgármesterek bizony időnként megszólalnak, egyfajta ellenzéket képeznek és ellenzéki hangokat hallatnak, nem a pártpolitikai értelemben, hanem a kormány intézkedéseivel kapcsolatos bírálat szempontjából. Tudni kell, hogy az 1000-1500 főt el nem érő településeken a polgármester szava igen jelentős lehet” – tette hozzá Babos Attila.

Szorosabbra kell vonni a gyeplőt

A fideszes politikusok válaszai nem nyugtatták meg a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnökét sem, miután kérdőre vonta őket. „Nem hallottunk róla, nem láttunk ilyet, de azt nem mondják soha ki, hogy nem létezik és hogy nem lesz” – mondta Gémesi György.

Szerinte a következő öt-tíz évet már sikerült felélni, az uniós pénzek jó részét presztízsberuházásokra, szobrokra, kilátókra költötték. Mivel a pénz lassan elfogy, most szorosabbra kell vonni a gyeplőt.

„Elvitték a közoktatást, kiüresítették az önkormányzat anyagi bázisát, függővé tették a rendszert, és most a legsérülékenyebb, a legfüggőbb része a rendszernek a kistelepülési rész. 2400 településről beszélünk, másfél-két millió ember lakik ott. Ez Magyarország területének csaknem az 50 százaléka” – hívta fel a figyelmet.

A szociológus szerint ha a pénzcsapokhoz még az eddiginél is nehezebb lesz a kicsiknek odaférniük, az sok kistelepülés sorsát végképp megpecsételheti: „Azok a folyamatok, amelyekről már most sem tudható, visszafordíthatók-e, a kis falvak elöregedése, a szegénység bezárulása a kis falvaknak a gettójába, befejeződhetnek” – sorolta Kovách Imre, az MTA szociológus-osztályvezetője.

A falvakban élők egyelőre maradnak, a több 100, néha 1000 éves települések még nem tűntek el. De lassan csak azok lakják őket, akiknek muszáj.