Közleményükben emlékeztettek arra, hogy a tüdőrák továbbra is az egyik vezető daganatos halálozási ok világszerte.
Azt írták, egyre több bizonyíték utal arra, hogy a bél mikrobiom - az emberi bélrendszerben élő mikroorganizmusok közössége - kapcsolatban áll a tüdőrák kialakulásával és azzal is, hogy a betegség hogyan reagál a kezelésre. A HCEMM kutatói ennek a gyorsan fejlődő kutatási területnek a nemzetközi élvonalába kapcsolódtak be - tették hozzá.
Tudatták: a MiCCrobioTAckle projekt célja, hogy új diagnosztikai és kezelési stratégiákat dolgozzanak ki a bél mikrobiom és a tüdőrák közötti összefüggések feltérképezésével. A Horizon Europe MSCA Doctoral Network keretében futó projekt több ország és 12 intézet kutatóit fogja össze. Több területet - amilyen a klinikai kutatás, a mikrobiológia és a bioinformatika - összefonva hoznak létre szakértői csoportot. A HCEMM a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközponttal, a Semmelweis Egyetemmel és a Törökbálinti Tüdőgyógyintézettel közösen vezeti azt a tudományos csoportot, amely a tüdőrák és a mikrobiom közöti kapcsolat immunológiai összefüggéseit vizsgálja.
A HCEMM Rák Mikrobiom kutatócsoportja Juhász Szilvia vezetésével a bél mikrobiom és a tüdőrák közötti összefüggést vizsgálja abból a szempontból, hogy a mikrobák anyagcseretermékei miként befolyásolhatják a daganatképződést és a páciens DNS-ének épségét, valamint hibáit. A projekt célja feltárni, hogy a mikrobiom változásai aktív szerepet játszanak-e a daganat kialakulásában, vagy annak következményei - írták a tájékoztatóban.
A kutatás nemcsak a tüdőrák korai diagnózisában és kezelésében hozhat eredményeket, de abban is, hogy még annak kialakulása előtt felismerhetővé és módosíthatóvá váljanak bizonyos kockázati tényezők, így a megelőzés felé terelve a daganatos betegség elleni küzdelmet - olvasható a közleményben.
