Márki-Zay Péter nemrég az ATV-ben jelentette be, hogy a 2024-es európai uniós választásra közösen alapítana pártot Hadházy Ákossal, az elképzelést utóbbi sem cáfolta. Amennyiben valóban létrejön az új formáció, adja magát a kérdés, hogy az vajon mennyire lesz stabil és hosszú életű, hiszen alapítói – és várhatóan vezetői – a magyar politikai élet két leginkább összeférhetetlen, legkétesebb megítélésű figuráinak nevezhetők.
Márki-Zay Péter a baloldal közös miniszterelnök-jelöltjeként mutatkozott be az országos politikában, nem is akárhogyan. Hódmezővásárhely polgármesteréről rövid időn belül kiderült, hogy követhetetlenül, összevissza beszél, ha kellett, szemrebbenés nélkül letagadta, amit egy perccel korábban mondott, vagy éppen a saját szavairól állította, hogy azokat más mondta.
Amikor a kampányban kiderült, hogy ezzel inkább taszítja, mintsem vonzza a támogatókat, Márki-Zay önvizsgálat helyett saját szövetségeseit kezdte el támadni, mondván: árulók, Fidesz-ügynökök vannak közöttük. Bár többször is kérték, hogy nevezze meg, kikre gondol, és álljon elő bizonyítékokkal, ennek egyszer sem tett eleget, miközben tovább folytatta a vádaskodást – manapság éppen Gyurcsány Ferencről híreszteli, hogy nem is akarta megnyerni a választást. Márki-Zay Péter személyiségéről sokat elárul az is, hogy a hatalmas választási kudarc után az általa alapított Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöksége sem akarta, hogy párttá alakuljanak, számos prominense pedig lemondott posztjáról.
Közéjük tartozott Lukácsi Katalin is, aki úgy vélekedett: Márki-Zaynak komoly önvizsgálatot kell tartania ahhoz, nehogy ő is olyan tehertétele legyen a magyar közéletnek, mint amivé Gyurcsány vált. Végül, de nem utolsósorban: a korrupcióellenes harcot fennen hirdető hódmezővásárhelyi polgármestert nem más, mint egykori jobbkeze, Kész Zoltán vádolta meg azzal, hogy mintegy százmillió forintnyi kampánytámogatást tartott meg magának.
Nem könnyű eset ugyanakkor Hadházy Ákos sem, aki összeférhetetlen természete és árulásai miatt számos pártban megfordult már, így volt a tagja a Fidesznek, társelnöke az LMP-nek, legutóbb pedig a Momentum farvizén jutott be az Országgyűlésbe. Az már csak hab a tortán, hogy választói bizalmára fittyet hányva a mai napig nem tette le képviselői esküjét, ennélfogva nem is ült be az őt segítő Momentum frakciójába sem. Hadházyval kapcsolatban egy dolog biztosra vehető: jobb, ha az ember megválogatja a szavait a társaságában.
Kiderült ugyanis, hogy a politikus, amikor még a szekszárdi Fidesz tagja volt, titokban hangfelvételeket készített saját frakciótársairól, amelyeket akár évekkel később használt fel a szerinte korrupciógyanús ügyek alátámasztására. Hadházy pályafutása az LMP-ben pedig úgy ért véget, hogy fegyelmi-etikai eljárás indult ellene, amikor pedig két évre eltiltották volna a tisztségek viselésétől, inkább elhagyta a pártot. Hadházy egyébként azt állította, hogy az eljáráson megtámadta őt Sallai Róbert Benedek, az incidensről pedig – minő véletlen – egy hangfelvétel is kiszivárgott a sajtóhoz. A bíróság mindenesetre tavaly jogerősen megállapította, hogy bár Sallai megsértette Hadházy emberi méltóságát, nem követett el sem testi sértést, sem garázdaságot.
Magyar Nemzet
