A Gyurcsány-kormány elhibázott válságkezelése
A 2006 és 2010 között eltelt időszak több szempontból is negatív példaként vonult be a magyar politikatörténetbe. Gyurcsány Ferenc kormányzása idején nagymértékű gazdasági visszaeséssel szembesült az ország, továbbá a nemzeti vagyon jó részének kiárusítása mellett a GDP arányos államadósság mértéke is rekordméretűre növekedett. A bürokrácia túlburjánzása, a vállalkozások szorongatása, az adók és elvonások megnövekedése, a rezsiárak nagymértékű emelése fékezte a fogyasztást és a gazdaság fellendülését. A gazdasági növekedés 2007-ben alig kimutatható mértékű, 0,2 százalékos volt, de 2008-ban is csak szerény, 1,1 százalékos eredményt produkált. A munkanélküliség egyre nagyobb méreteket öltött, bevezették a vizitdíjat, kórházi napidíjat és tandíjat, továbbá a magyar társadalom egyre nagyobb részét az elszegényedés veszélye fenyegette. A Gyurcsány Ferenc által kinevezett jegybanki vezetés magasan tartotta az alapkamat mértékét, ami tovább fékezte a magyar gazdaság fejlődését. A Gyurcsány-érában a devizahitelek irányába ösztönözték az embereket, több ezer rendőr, orvos és ápoló hagyta el a szakmáját, amelynek a közbiztonságra és – 12 ezer kórházi ágy megszüntetésével – az egészségügy általános helyzetére is kedvezőtlen hatása volt. Az őszödi beszéd kiszivárgását követő brutális rendőri fellépések idején csorbát szenvedett a jogállamiság érvényesülése, majd a 2008-as népszavazást követően politikai válság alakult ki Magyarországon. Ezt a politikailag, jogilag és gazdaságilag legyengült országot érte el 2008-ban a gazdasági világválság, amely fokozta az azt megelőző időszak rossz kormányzati döntéseinek negatív hatását az emberekre és a gazdaságra vonatkozóan egyaránt. A munkanélküliség, az adók és elvonások mértéke, illetve az államadósság tovább növekedett, miközben a Gyurcsány-kormány nem volt képes uralni a szakadék szélére sodródó országban eluralkodott káoszt. A politikai válság, valamint az egyre fogyatkozó támogatottsága miatt Gyurcsány Ferenc arra kényszerült, hogy átadja hatalmát Bajnai Gordonnak, aki „fájni fog” programjával tovább fokozta a megszorítások és elvonások politikáját, aminek következtében Magyarország 2009-ben 6,7 százalékos gazdasági visszaeséssel szembesült. Bajnai Gordon „válságkezelése” kifejezetten fájdalmas elemeket tartalmazott, mivel a 13. havi fizetés és 13. havi nyugdíj megvonása a magyar társadalom széles rétegeit érintette érzékenyen. A 2006 és 2010 között eltelt időszakra nem volt jellemző, hogy olyan kormányzati döntések szülessenek, amelyek az ország építését, fejlődését és az emberek gazdasági értelemben vett erősödését szolgálták, helyette IMF-hitellel adósították el Magyarországot. A koncepciótlan, illetve a társadalmi párbeszédet nélkülöző megszorító intézkedések jelentette ördögi körből és az adósságcsapdából a 2010-es országgyűlési választásokig nem tudott kilábalni az ország.
Fontos megjegyezni, hogy a gyurcsányi megszorító politika nem előzmények nélküli a baloldalon. A rendszerváltozás utáni magyar politikai életben a balliberális tömb „receptje” – a választási időszakban képviselt szociális demagógiát követően – mindig is a felelőtlen költekezésben, átgondolatlan gazdaságpolitikai döntések meghozatalában, majd ezt követően súlyos lakossági megszorítások bevezetésében merült ki. Napjainkban a Gyurcsány-kartell szintén nagy hangsúlyt fektet különböző szociális és szocialista jelszavak hangoztatására. Többek között a Párbeszéd nyilvánosságra került adóprogramjából világosan kiderül, hogy Karácsony Gergely pártja adóemelésekre, a támogatások megvonására, illetve a családi adókedvezmények megszüntetésére készül. Könnyen belátható, hogy a baloldal esetleges 2022-es hatalomra kerülése esetén az 1994, a 2006, illetve a 2009 után követett megszorító politikájuk feltámasztását tervezik, ahogyan arra már egyértelmű jelek mutatkoznak az általuk vezetett önkormányzatok megszorító politikájában is: például a balliberális újpesti önkormányzat megszüntette a fiatal házasok egymillió forintos lakáshoz jutási támogatását, Józsefváros baloldali vezetése pedig elvette az egészségügyi és szociális dolgozók 13. havi juttatását.
A jó kormányzás ismérvei
A 2010-ben kétharmados parlamenti felhatalmazással megválasztott Orbán-kormány merőben más társadalom- és gazdaságpolitikát honosított meg Magyarországon. Megvalósult az állami és a vállalati bürokrácia leépítése, az ügymenetek digitalizációja, bevezetésre került az egykulcsos személyi jövedelemadó, továbbá a családi otthonteremtési kedvezmény. A gyermekek után járó adókedvezmény, a csökkenő járulékok, az alacsony társasági adókulcs, a devizahitelek forintosítása, a cégekkel kötött stratégiai partnerség, a foglalkoztatási ráta növekedése, a csökkenő jegybanki alapkamat, valamint az orvosi, ápolói és tanári bérek életpályamodellje mind-mind a fogyasztás élénküléséhez vezettek, ami nagy mértékben hozzájárult a gazdaság növekedéséhez. Ezen felül fontos kiemelni a rendvédelmi szerveknél dolgozók béremelését, illetve a szakma megbecsültségének és állományának erősítését, ami a bűnözési statisztikák nagymértékű javulását, ezáltal a közbiztonság erősödését eredményezte.
A kétharmados parlamenti többség megalkotta Magyarország Alaptörvényét, és a jogállamiság elvének tiszteletben tartása mellett biztosított parlamenti támogatást a kormány gazdasági növekedést támogató tevékenységének. Mindemellett fontos kiemelni az IMF-hitel visszafizetését, a migrációval szemben megvalósuló következetes fellépést, a hatékony határvédelmet, illetve a koronavírus által okozott gazdasági károk elhárítását célzó kormányzati gazdaságösztönző intézkedéseket. Nem szabad elfelejteni továbbá, hogy hazánk a fertőzés elleni oltóanyagok beszerzése tekintetében világszintű teljesítményt nyújtott, amelyet a lakosság fokozott tempójú átoltása követett. Ugyancsak a magyarok egészségének megóvását szolgálja a létesülő új vakcinagyár Debrecenben. A 2010 óta meghozott kormányzati intézkedések a hazai gazdaság, és ezáltal a lakosság megerősítését célozták. Figyelemre méltó, hogy a nemzeti kormány döntései nem tartalmaznak megszorítást, adóemelést és elvonásokat, amelyeket a 2010 előtti baloldali kormányok alkalmaztak, továbbá a háztartások rezsi számláit is nagy mértékben csökkentették. A kedvező intézkedések, mint például az ágazati bértámogatás illetve a munkahelyek megőrzése érdekében megtett lépések összekapcsolódnak a jó kormányzás ismérveivel, segítségükkel gyorsabban lábalhat ki az ország a koronavírus által okozott válságból, és állhat vissza a világjárvány előtti időszakra jellemző növekedési pályára, valamint a teljes foglalkoztatottságot megközelítő szintre.
Világos kontraszt rajzolódik ki tehát a baloldal és a jobboldal válságkezelésének jellege, valamint ezek eredményessége között. A balliberális kormányok az emberekkel fizettették meg a válság, illetve az elhibázott gazdaságpolitikájuk árát, mellyel tovább mélyítették a gazdasági és társadalmi recessziót. A nemzeti oldal gazdaságélénkítésre és adócsökkentésre épülő politikája ugyanakkor megakadályozta a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek eszkalálódását, megalapozva ezzel Magyarország mielőbbi talpraállását. Szintén elmondható, hogy a 2008-as gazdasági világválság Gyurcsány Ferenc bukott szocialista politikájának következtében legyengült és kiszolgáltatott állapotban találta Magyarországot. Ezzel szemben a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett 2020-as kényszerű leállás és válsághelyzet már a gazdaságilag erős, illetve növekedési pályán lévő Magyarországot érintette. A polgári kormány hatékony válságkezelésének köszönhetően hazánknak minden esélye megvan a korábbi növekedési pályához való gyors visszatérésre.
Századvég
