Ujhelyi István váratlanul bejelentette, hogy nem indul az MSZP társelnöki posztjáért, és erről tájékoztatta a szocialisták választmányát. Tóth Bertalan korábbi társelnök április végén jelentette be, hogy az őszi tisztújításon nem indul újra. Ujhelyi István akkor jelezte, hogy megpályázza a posztot.
A szocialista EP-képviselő akkor azt mondta: „amennyiben közösségünk többsége egyetért a párt radikális átalakításával, annak megvalósításában kész vagyok vezető szerepet vállalni, és ennek érdekében elindulni a tisztújításon a társelnöki posztért". Akkor még arról is beszélt, hogy „Esély – Magyar Szociáldemokraták Pártközössége" lenne az MSZP új neve, ha megválasztják.
A visszalépésével pár óráig úgy tűnt, hogy Nemény András szombathelyi polgármester lehet esélyes a társelnöki posztra. A városvezető azonban szerdán jelezte, hogy
korábban megígérte Ujhelyinek, hogyha társelnöki ambíciói lesznek, akkor először neki szól majd, de nem szólt az EP-képviselőnek.
Ujhelyi visszalépésével tehát tovább mélyült a baloldal egykori vezető erejében a vezetési válság. Azzal pedig, hogy Nemény sem vállalja a posztot azt jelenti, hogy újabb személy után kell nézniük a szociknak. Egyébként nem meglepő, hogy senkinek nem kell a párt társelnöki posztjának a vezetése.
EGY FRISS FELMÉRÉS SZERINT AZ MSZP ÖSSZEMENT 1 SZÁZALÉKOS TÖRPEPÁRTRA AZ LMP ÉS A PÁRBESZÉD MELLÉ.
A katasztrofális mérési eredmény is hozzájárulhatott Ujhelyi lemondásához, mivel ennek alapján szinte nulla az esélye, hogy a szocialisták önállóan képesek lesznek EP-képviselőt delegálni az Európai Parlamentbe. Mint ismert, a 2024-ben tartandó választáson 5 százalék a bejutási küszöb.
UJHELYI, LÁTVA A PÁRT TELJES ELJELENTÉKTELENEDÉSÉT, MINDEN BIZONNYAL INKÁBB GYURCSÁNYÉKTÓL REMÉL MAJD BEJUTÓ HELYET KÉT ÉV MÚLVA.
ELŐTT SZÁMOS VEZETŐ SZOCIALISTA POLITIKUS GONDOLTA ÚGY, HOGY POLITIKAI KARRIERJÉT A STABILAN NÖVEKEDŐ DK-BAN FOLYTATJA, AZ ÁTLÉPÉSI HULLÁM UGYAN A VÁLASZTÁSOK ELŐTT – VÉLHETŐEN TAKTIKAI MEGFONTOLÁSOK ALAPJÁN – MEGTORPANT, ÁM AZ MSZP MÉLYÜLŐ SZERVEZETI ÉS POLITIKAI VÁLSÁGA MIATT A JÖVŐBEN ÚJRA FELERŐSÖDIK.
Az MSZP tíz év alatt elvesztette szavazóinak 95 százalékát, népszerűsége történelmi mélypontra került, a párt társadalmi beágyazottsága megszűnt, parlamenti és önkormányzati jelenléte ciklusról ciklusra csökkent.
A Gyurcsány Ferenc vezette DK részsikert ért el a választásokon abból a szempontból, hogy az ellenzéki oldalon a legnagyobb frakciója a parlamentben nekik lesz, így minden baloldali pártnál nagyobb költségvetési támogatásra számíthatnak. Gyurcsány Ferenc egyértelművé tette, hogy a párt vezető helyzetéből eredően szeretné újra megerősíteni a baloldali együttműködést. Ami itt már azt jelentené, hogy beolvasztja a többi pártot.
Egy ilyen helyzetben a mostani súlyos vezetési válság az MSZP-ben akár azon hangokat is felerősítheti, akik esetlegesen a két baloldali párt egyesítését szorgalmazzák.
AZ SZINTE BIZTOS, HOGY AZ EGYSZÁZALÉKOS MSZP-NEK GYURCSÁNYÉK NEM FOGNAK HELYEKET JUTTATNI A KÖVETKEZŐ EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSON.
Szocialista politikusoknak csak akkor lesz esélyük képviselői helyeket szerezniük országos és helyi szinten, ha teljesen beolvadnak a Gyurcsány-pártba. Ezt a folyamatot erősítheti, hogy a házszabály változása révén könnyebb lesz átülniük a szocialista képviselőknek azokba a frakciókba, amelyekkel közösen indultak a 2022-es választáson, így a Gyurcsány-pártba is.
Így verte szét Gyurcsány Ferenc az MSZP-t
Mint arról korábban beszámoltunk,az MSZP 2022-re az egyik legjelentéktelenebb párt lett a baloldalon, a szocialisták totális összeomlása azonban sok időbe tellett. A pártot alaposan meggyengítette Gyurcsány Ferenc 2006-os őszödi beszéde, a rendőrterror és a Gyurcsány-Bajnai kormányok drámai megszorításai. 2010-ben az MSZP még a legerősebb ellenzéki párt volt, Gyurcsány Ferenc azonban fokozatosan bomlasztotta és építette le a szocialistákat, kezdve a Demokratikus Koalíció megalapításával, majd a szocialista képviselők kiléptetésével. Mostanra eljutottunk oda, hogy az MSZP mindössze 10 mandátumot szerzett, a pártot pedig a teljes megsemmisülés fenyegeti, lehet, hogy önállóan indulva be sem jutna a parlamentbe.
Fotó: MTI/KOVÁCS ATTILA
