2021. augusztus 3.,
kedd, Hermina napja

Gyurcsány, és ami mögötte van (5. rész)

Magyar Nemzet

2021. február 12., péntek 07:05

 

A Magyar Nemzet sorozatának korábbi részeiben bemutatták azt a hátországot, amely Gyurcsány Ferencnek lehetővé tette, hogy a nagypolitikában is villámkarriert fusson be. Ebben szerepet játszott a KISZ-es mozgalmi múltjában gyökerező kapcsolatrendszere, hálózatépítő rutinja, a vagyonából eredő pénzügyi függetlensége, valamint egy, a titkosszolgálatokból, illetve azok környékéről verbuválódott háttércsapat. Mindezeket Gyurcsány fel is használta azon hatalomtechnikai manőverek során, amelyekkel a csúcsra jutott a politikában, és megszerezte a miniszterelnöki széket. A sorozat mostani részében a 2006-os választási győzelem és a 2009-es bukás közötti időszakot mutatják be: a Magyarországot máig sokkoló őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését és az annak nyomán kialakult tüntetésekre adott példátlan, diktatúrákra jellemző rendőrterrort.

A 2006-os választási győzelem után, de még a kormányalakítás előtt az MSZP-frakció zárt ülést tartott a balatonőszödi kormányüdülőben. Eleinte győzelmi hangulat uralkodott, majd Gyurcsány Ferenc emelkedett szólásra, hogy elmondja programbeszédét, százmilliárdos nagyságrendű költségvetési kiigazítást sürgetve még az önkormányzati választások előtt. A hatás drámai volt. Sok frakciótag számára ekkor vált világossá, milyen is az ország valós gazdasági helyzete. Mivel népszerűségvesztéstől tartottak, főként a vidéki polgármesterek részéről ellenállás fogalmazódott meg. Emiatt Gyurcsány bedobott néhány italt, majd 25 percben reagált az elhangzottakra. Ez a felszólalás híresült el később „őszödi beszéd” néven. Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára még aznap felhívta a Népszabadság főszerkesztőjét azzal, hogy „a főnök nagyon jó beszédet mondott”. A lap le is közölte volna az elmondottakat, ám aztán hiába várták, Gál mégsem jelentkezett. Ehelyett a szöveget Gál legépeltette. Elolvasása után azonban úgy döntött, megtiltja, hogy azt a pártvezetőkön kívül más is olvashassa.

Paródiának hitték

A 168 Óra korabeli cikke szerint Gyurcsány beszédének azonnal híre ment, a Gál által legépeltetett változatot többen olvasták a legbelső körön kívül is, sőt alig egy hónappal később a beszéd néhány rövid, összevágott részletét informatikusok és hekkerek e-mailben küldözgették egymás között.

Akkor még fel sem merült bennük, hogy a szöveg eredeti lehet, azt gondolták, hanganalizáló szoftverrel készült paródiát hallanak.

A kampányban tett ígéretek beváltása helyett a választók megszorításokat kaptak a második Gyurcsány-kormánytól: több hullámban növelték a rezsidíjakat – a gáz árát első körben harminc százalékkal –, emelték az adókat, egyebek mellett bevezették a húszszázalékos kamatadót, 15-ről 25 százalékra emelték a kisvállalkozókat terhelő adókat, megszüntették a lakáshitel után járó adókedvezményt és ingatlanadót is terveztek. Többek szerint a szocialisták ekkor szűntek meg váltópártnak lenni, és indultak el a közepes, majd kis párttá olvadás útján. Népszerűségük – és vele együtt Gyurcsányé is – zuhanórepülésbe kezdett. Az amúgy is feszült helyzet akkor robbant be igazán, amikor 2006. szeptember 17-én vasárnap ismeretlenek CD-n eljuttatták Gyurcsány balatonőszödi záróbeszédének részleteit a sajtóhoz, és egy ország tudta meg magától a miniszterelnöktől: „Elkúrtuk. Nem kicsit. Nagyon.”

Szemkilövetés, kínzás, véresre vert tüntetők

Nem túlzás azt állítani, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése és az azt követő események sokkolták Magyarországot. Ennek hatásai máig érezhetők. Budapesten és több vidéki városban tüntetéssorozat kezdődött, a tiltakozók, köztük közéleti személyiségek, magyar és külföldi politikusok Gyurcsány távozását követelték. Másnap a békés demonstrálókból kivált erőszakos csoportok megostromolták a Magyar Televízió épületét. Azon az éjszakán több mint száz rendőr és ötven tüntető sérült meg.

Rendőr süti el fegyverét az október 23-i intézkedéssorozat idején. Eltitkolt személyazonosság, ismeretlen parancsok, kétséges szakmaiság a vérbe fojtott ünnepen.

 

A Fidesz illegitimnek nevezte a hazugsággal hatalomra került miniszterelnököt, a közelgő önkormányzati választást pedig a Gyurcsányról szóló népszavazásnak minősítette. Az október 1-i helyhatósági választásokon a Fidesz jelentős győzelmet aratott: Budapest nem, de a legtöbb település ellenzéki irányítás alá került. A voksolás előestéjén Orbán Viktor 72 órás ultimátumot adott a kormányfőnek a távozásra. Gyurcsány azonban nem mondott le, helyette ezúttal is taktikázásba kezdett: bizalmi szavazást kért maga ellen az Országgyűlésben, amelynek során az MSZP-s és SZDSZ-es képviselők egyhangúlag kiálltak mellette.

Október 23-án, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján a fővárosban számos helyen demonstrációt szerveztek a hatalom ellen. Utóbbi képviselői a tiltakozó tömeget csőcseléknek, a megmozdulásokat zavargásnak nevezték. A rendőrök parancsot kaptak a kemény fellépésre.

Hajnalban a rendőrség kiürítette a Parlament előtti Kossuth teret, az ott tüntetőket kiszorították a területről. Magyarázatul azt közölték, hogy a napközben zajló állami ünnepségre érkezők biztonságát kívánják ezzel a lépéssel biztosítani. Tüntettek a Bazilikánál, ahonnan a rendőrök a tiltakozókat a Corvin közhöz terelték, s a nagyjából hétezer fős tömeg kiszorult a Nagykörútra, megbénítva az autós forgalmat. Onnan az Astoriára, majd a Deák térre vonultak a tiltakozók. A Bajcsy-Zsilinszky úton a tüntetők és a rendőrök összecsaptak. Ekkor történt, hogy a demonstrálók torlaszként az útra tolták a Városháza parkban kiállított korabeli 1956-os járműveket, köztük egy T–34-es tankot, amelyet rövid időre sikerült is beindítani. A Fidesz ez idő alatt az Astoriánál tartotta saját ünnepi tömeggyűlését. A rendőrök ugyanakkor ebbe az irányba, a Fidesz-gyűlés résztvevői felé szorították tovább a Deák tér környékéről a tüntetőket. A demonstrálók így összekeveredtek a fideszes rendezvény távozóban lévő résztvevőivel. A kora hajnalig tartó tömegoszlatás során sokan súlyosan megsérültek.

Több tüntetőt meglőttek, volt, aki ezen az éjszakán vakult meg, mert lövedék találta el a szemét, másnak a keze sérült meg, sokakat pedig nagyon megvertek.

Révész Máriuszt, a Fidesz országgyűlési képviselőjét a szemtanúk elmondása szerint a rendőrök lőtték fejbe gumilövedékkel akkor, amikor – képviselői igazolványát felmutatva – erőszakosságukért kérdőre vonta őket.

Az Index 2009. novemberi tényfeltáró riportja szerint egyes rendőri egységek kirívóan törvényellenes, sőt szadista módon avatkoztak az eseményekbe. A Blaha Söröző vendégeit éjjel a rendőrség az utcára kergette, holott semmi nem utalt arra, hogy a tüntetésekhez közük lett volna. Az utcán rendőrök sorfala fogadta a menekülő embereket, ütlegelni, rugdosni kezdték őket, gumilövedékeket lőttek ki rájuk közvetlen közelről. Az előállítottak számos visszaélésről számoltak be, melyek egyes rendőrségi fogdákban és büntetés-végrehajtási intézményekben történtek. Megalázó, embertelen bánásmódban volt részük, a rendőrök bántalmazták, megverték, megrugdosták, kínozták őket. Előfordult, hogy már megbilincselt embereket ütöttek-vertek véresre. Az október 23-i események során megsérültek száma meghaladta a 150-et. Hiába éltek több százan is panasszal bántalmazásuk miatt az ügyészségen, a sisakban, maszkban, azonosítószám nélkül oszlató rendőrök többségét nem lehetett azonosítani.

Titkosítva nyolcvan évre

A rendőri túlkapásokról több jelentés is született. A Gyurcsány Ferenc felkérésére vizsgálódó, Gönczöl Katalin kriminológus, volt ombudsman vezette testület az egész politikai osztályt és egyes rendőri vezetőket nevezett meg felelősként. A Morvai Krisztina vezette civil jogászbizottság elsősorban Gyurcsányt tette felelőssé.

 Budapest, 2006. szeptember 26.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (j) a köztársaság nevében megköszöni a rendőrök helytállását, amikor ellátogat a Rendészeti Biztonsági Szolgálathoz.

MTI Fotó: Kovács Tamás

 

A második Orbán-kormány idején készült Balsai István-jelentés, valamint az Országgyűlés emberi jogi bizottsága 2010-es vizsgálata ugyancsak az akkori miniszterelnök felelősségét vetette fel. Az Országos Rendőr-főkapitányság vizsgálata úgy ítélte meg: a rendőség tevékenysége alapvetően törvényes volt, de hosszan sorolható szakszerűtlenségek és hibák történtek.

A rendőrterror áldozatai később ugyan kártérítést kaptak, de az érintett rendőri vezetők megúszták a felelősségre vonást, sőt többüket elő is léptették. Gergényi Péter akkori budapesti rendőr-főkapitány pedig – aki tagadta, hogy a rendőrök viperát, azaz rugós ólmosbotot használtak volna – néhány hétre rá Budapestért Díjat és Budapest Közbiztonságáért Emlékérmet vehetett át Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármestertől.

Az események után egy héttel összevont parlamenti bizottság hallgatta meg a rendőrség vezetőit, az igazságügyi-rendészeti és a kancelláriaminisztert. Utóbbi posztot Szilvásy György töltötte be akkor, aki nyolcvan évre titkosíttatta a bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyveket. A második Orbán-kormány utóbb feloldotta a titkosítást, és kiderült, Szilvásy lehallgatott telefonbeszélgetések alapján azt állította: a zavargások hátterében „legális és nem legális körök” összefonódása állt. A rendőri fellépések arányosságát és szakszerűségét, a vipera és a gumilövedékek használatának indokoltságát vitatta a Társaság a Szabadságjogokért, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, az Amnesty International és az ENSZ kínzások kivizsgálásáért felelős bizottsága is.

Máig nem tudni pontosan, ki és hogyan szivárogtatta ki az őszödi beszédet, és az sem egyértelmű, ki juttatta el azt a sajtóhoz.

Feltételezések szerint a kiszivárogtatásokhoz köze volt Rózsa-Flores Eduardo bolíviai–magyar katonának, aki az ELTE utolsó KISZ-titkára volt, színész, író, költő és publicista is. Rózsa-Flores Eduardo részt vett a délszláv háborúban, s végül 2009 tavaszán Bolíviában, egy hotelszobában lőtték agyon kommandósok. Az őszödi beszéd azért volt sokkoló hatású, mert maga a miniszterelnök, Gyurcsány vallott arról trágár stílusban, hogy milyen hatalomtechnikai játszmákkal, trükkök százaival sikerült hatalomban maradnia, eltitkolnia az ország valós gazdasági helyzetét, továbbá arról, hogy nem nagyon van ötletük arra, mit kellene tenni. Gyurcsány azt mindenesetre kinyilatkoztatta, miután nyilvánosságra került a szónoklata, miszerint „nemhogy nem hátrálok, de ezek után még határozottabban képviselem azt a politikát, amiben hiszek. Szenvedélyesen, mint eddig.”

Hiába lett ő – a közvélemény-kutatások szerint – a rendszerváltás óta eltelt időszak legnépszerűtlenebb miniszterelnöke, Gyurcsány ragaszkodott a hatalomhoz, és meg is tudta azt tartani.

Az sem tántorította el, hogy nem maradt olyan társadalmi réteg, amely összességében kedvezően ítélte volna meg a kormánya tevékenységét. A balliberális értelmiség nagy részének segítségével igyekezett „igazságbeszédnek” beállítani szónoklatát, saját és kormánya felelősségét pedig szétteríteni a teljes politikai elitre. A szerecsenmosdatás azóta is tart.

A teljes cikk ITT olvasható.

Magyar Nemzet

 

Kapcsolódó:

Gyurcsány Ferenc, és ami mögötte van (1. rész)

Gyurcsány Ferenc, és ami mögötte van (2. rész)

Gyurcsány Ferenc, és ami mögötte van (3. rész)

 Gyurcsány Ferenc, és ami mögötte van (4. rész)