2021. március 4.,
csütörtök, Kázmér napja

Gyurcsány a saját szövetségesei után az országot is bekebelezné

Magyar Nemzet

2021. január 4., hétfő 07:18

Eseménydúsnak ígérkezik a 2021-es év belpolitikai szempontból – jelenti ki Erdős Gergely, a Századvég Alapítvány belpolitikai elemzője a Magyar Nemzetnek készített elemzésé­ben. Szerinte míg a balliberális pártok a partvonalról szemlélik majd a jövő évi választásra történő felkészülést, a gyurcsányi politikai gépezet még nagyobb fokozatra kapcsol a hatalom megszerzéséért.

A múlt esztendő – leginkább a koronavírus-járvány térhódítása miatt – különösen mozgalmas volt a hazai közéletben. A járványhelyzet és politikai aspektusai új kihívások elé állították a kormánypártokat és a baloldalt egyaránt. Annak kiindulópontjaként, hogy mi várható 2021-ben a magyar belpolitikában, Erdős Gergely leszögezi: a baloldal több mint tíz éve folyamatos lejtmenetben van. Ennek egyik legfőbb oka, hogy – miközben a kormánypártok által folytatott politika a legmeghatározóbb közéleti kérdésekben találkozik a magyar társadalom elvárásaival – az ellenzéki pártok nem tudtak olyan kézzelfogható politikai víziókkal, koncepciókkal előállni, amely a választópolgárok szélesebb rétegeinek szimpatikusak lettek volna. Az elemző szerint a problémát tovább árnyalja, hogy bizonyos közéleti témákban – például az illegális migráció megítélésében vagy Brüsszellel szemben a nemzetállami keretek megóvásában – kimondottan szembehelyezkedtek a saját választóik tekintélyes részének elvárásaival is.

Baloldali belviszályok

Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a baloldal az elmúlt tíz évben hiteles, karakteres politikusokat sem tudott felépíteni – mutat rá Erdős Gergely, aki úgy véli, ennek legszembetűnőbb jele az, hogy 2020-ra a balliberális erők felsorakoztak Gyurcsány Ferenc mögött, akinek az azóta is tartó belső válságukat köszönhetik. Bár több új baloldali formáció is megjelent – többek között az LMP, az azóta megszűnt Együtt, a Párbeszéd, valamint a Momentum –, amelyek ­eleinte kivétel nélkül a bukott kormányfővel szemben pozicionálták magukat, ám végül

a balliberálisok egy évtized alatt Gyurcsánytól Gyurcsányig jutottak.

A 2014-es és 2018-as országgyűlési választások alkalmával szintén megfigyelhető volt, hogy a baloldal az ország ügyei helyett a saját hatalmi harcaival, belviszályaival volt elfoglalva. Ennek megfelelően kapacitásuk jelentős részét arra fordították, hogy a különböző indulási stratégiákkal, választástechnikai forgatókönyvekkel, továbbá egymás kiszorításával foglalkozzanak. Erdős Gergely szerint ennek fényében kevésbé meglepő, hogy az ellenzéki oldal az elmúlt években nem tudott változtatni össztámogatottságán, pusztán az egymás közti erőviszonyaik rendeződtek át, amely folyamat legfőbb nyertese Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció lett.

Az elemző felhívja a figyelmet arra, hogy ilyen előzmények tükrében feltételezhető, hogy a balliberális tömb soha vissza nem térő politikai lehetőséget látott a koronavírus-járvány terjedésében. Valószínűsíthető, hogy a baloldali pártok Gyurcsány Ferenc vezetésével azzal kalkuláltak, hogy a járvány által előidézett egészségügyi és gazdasági nehézségek erodálják a kormánypártok támogatottságát, utat nyitva ezzel az ellenzék megerősödésének. Ugyanakkor sem a magyar egészségügy, sem a gazdaság nem omlott össze, épp ellenkezőleg: Magyarország mind a koronavírus első, tavaszi hulláma idején, mind napjainkban az eredményesen védekező országok közé tartozott, illetve tartozik. Ugyancsak elgondolkodtató, hogy

a Gyurcsány vezette baloldal álhírek, kamu­videók, továbbá megtévesztő vélemények terjesztésével igyekezett aláásni a hatékony védekezésbe vetett közbizalmat,

bizonyítva ezzel, hogy a remélt politikai haszon megszerzése fontosabb számukra, mint Magyarország helytállása a járványhelyzetben – emlékeztet Erdős Gergely.

Brüsszellel összefogva

Fontos kiemelni, hogy a koronavírus elleni vakcinának köszönhetően lehetőség nyílik arra, hogy az élet visszatérjen a korábban megszokott kerékvágásba. Azonban azt is látnunk kell, hogy a vírus által előidézett negatív következmények – különösen a gazdasági kihívások – még évekig velünk lesznek, ezek kezelése pedig felelős politizálást kíván – mutat rá az elemző, aki szerint előre borítékolható, hogy a baloldal, saját politikai játszmáit szem előtt tartva, az emberéletek és a munkahelyek védelme helyett a nemzeti kormány támadását fogja elsődleges célkitűzésnek tekinteni. Ezt az állítást az a tény is előre jelzi, hogy a balliberális erők az elmúlt hetekben intenzív lobbitevékenységet folytattak azért, hogy Brüsszel a járványhelyzet ellenére jogállamisági álcába bújtatott politikai büntető feltételekhez kösse a gazdasági segítséget. E próbálkozásuk ugyan az amerikai milliárdos, Soros György szerint is kudarcot vallott, de feltételezhető, hogy a balliberális tömb az elkövetkezendő időszakban is hasonló – az ország érdekeit másodlagosnak tekintő – irányvonalat kíván majd követni.

Arra is számítani kell, hogy a Demokratikus Koalíció égisze alatt egyesülő baloldal

továbbra is jelentős anyagi, esetleg szakmai segítséget kap brüsszeli és egyéb külföldi szövetségeseitől Magyarország lejáratása érdekében

– véli Erdős Gergely. Mint írja, hazánk nemzeti kormányának tevékenysége (leginkább az illegális migráció, illetve a nyílt társadalom ideológiájához köthető egyéb elemek elutasítása miatt) ugyanis kivívta a brüsszeli elit és bizonyos, akár harmadik országbeli, külső szereplők haragját, így a szóban forgó erők természetes szövetségest látnak Gyurcsány Ferencben és partnereiben. Természetesen ennek megfelelően célszerű értelmezni a szocialisták európai pártcsaládja által nyújtott több tíz milliós támogatást Dobrev Klárának – jegyzi meg az elemző.

A teljes elemzés IDE kattintva olvasható. 

Magyar Nemzet