A miniszterelnökséget vezető miniszter Trianonra emlékezve kezdte meg a kormányinfót, elmondta, hogy a 100. évforduló alkalmából ma emlékülést tartanak a Parlamentben, mely alkalomból beszédet mond majd a köztársasági elnök és az országgyűlés elnöke, országszerte pedig megemlékezéseket tartanak, melyeket a kormány támogat. Gulyás Gergely elmondta azt is, hogy ma 10 éve a nemzeti gyásznap egyben a nemzeti összetartozás napja is, mivel a kettős állampolgárságról 10 éve döntött a kormány, azóta több, mint 1.100.000 magyar élt ezzel a lehetőséggel. Az évforduló alkalmából döntés született arról is, hogy a Citadellán múzeumot létesítenek, emléket állítva a magyarság harcainak, a megvalósításért Fodor Gergely, kormánybiztos lesz a felelős.
A járvány első szakaszában eredményesebben sikerült védekeznünk, mint Nyugat-Európa bármely országának – értékelte az elmúlt időszakot Gulyás Gergely, majd köszönetet mondott a vírus ellen való küzdelem résztvevőinek és azoknak, akik betartották a szabályokat és ezzel járultak hozzá a sikeres védekezéshez. A kormány elkezdte a veszélyhelyzet megszüntetését, melyre június 16 után kerülhet sor, illetve megszűnik a különleges jogrend, azaz újra csak az Országgyűlés alkothat törvényeket. Az Országgyűlés dönt majd arról, hogy milyen rendeletek maradnak majd hatályban a veszélyhelyzet megszűnése után is. A miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, felelőtlenség lenne a járványügyi készültséget nem fenntartani, hiszen valószínűleg lesz a járványnak második hulláma is.
A kormány a veszélyhelyzet végével egyértelművé teszi milyen költségvetési kiadásokat fordított a védekezésre, összesen 590 milliárd forintot fordítottak erre a célra, amely szükséges és arányos volt, mivel a legrosszabb forgatókönyvre készültek.
Az emberi élet védelme után a gazdaság védelme szintén kiemelkedő szerepet kapott a védekezés során, cél a gazdaság minél előbbi teljes újraindítása, a munkahelyteremtés és a munkahelyek védelme. Az elmúlt időszakban a mindennapi élet nehezebbé vált, fontos volt a fizetőképesség fenntartása, a hitelmoratórium ezen volt hivatott segíteni, a lakossági ügyfelek 65 százaléka vette igénybe, a vállalati ügyfeleknek pedig 80 százaléka.
A kormány úgy döntött a rendezvényekre vonatkozó korlátozások fennmaradnak, de az általános korlátozások megszűnnek. Kinyitnak a színházak, mozik, múzeumok és a fürdők is a veszélyhelyzet megszűnésével.
A védett vásárlási idősáv megmaradt az idősek számára. Az idősotthonok és szociális intézmények látogatási tilalma fennmarad – ezekkel kapcsolatban az operatív törzs, illetve a tiszti főorvos hozhat döntéseket. Az autóskoncerteket generálisan engedélyezik.
Gulyás Gergely kijelentette, a gazdaság megszenvedte az elmúlt időszakot, de jó kilátások vannak arra nézve, hogy az európai gazdaságok közül az egyik legstabilabb eredményt produkálhassuk, az idei éves esetleges recessziót jövőre ismét gazdasági emelkedés követheti.
A koronavírus elleni védekezésről és a gazdaság újraindításáról nemzeti konzultációt tartanak majd, hiszen fontos, hogy kikérjék az emberek véleményét, mert a második hullám esetén is a sikeres védekezés alapja a létrejött nemzeti összefogás lehet.
A kormány 5,1 milliárd kultúrát támogató csomagot hoznak létre a Magyar Művészeti Akadémiával egyeztetve.
Gulyás Gergely: a nemzet még az országnál is fontosabb
Trianon tanulsága, hogy a nemzet még az országnál is fontosabb - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön, a békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából Budapesten.
Gulyás Gergely a Rákóczi Szövetség megemlékezésén Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című költeményét is idézve azt mondta: mindenkinek, akinek a magyarság nemcsak forma, hanem tartalom is, átfut az agyán, hogy mit vesztett az ország és a nemzet száz évvel ezelőtt.
A nemzet, amelyet halálra szántak, amelynek nehéz volt túlélnie és egy évszázad után is hasonlóan nehéz Trianon árnyékában élnie - tette hozzá a miniszter a Magyar Nemzeti Bank (MNB) budavári épületében tartott rendezvényen.
Kiemelte: ma azonban nemcsak veszteségeinket vesszük számba, hanem hálát adunk "azért az egyedülálló csodáért", hogy a magyar az egyetlen nemzet, amely egy eredményes és befejezett gyilkossági kísérletet is képes volt túlélni.
A világ magyarsága ma lélekben - az emlékezésben, a fájdalomban, a megmaradás felett érzett büszkeségben - újraegyesül - mondta Gulyás Gergely.
A miniszter az elmúlt évszázad ékes bizonyítékának nevezte, hogy a nemzethez tartozás erősebb kötelék az államhoz tartozásnál.
Megfogalmazása szerint "ezért tudtunk megmaradni" és ezért tudták megőrizni sok millióan magyarságukat még akkor is, amikor a kisebbségi létben egyszerre kellett a kommunista diktatúra és az asszimiláció "kígyótorkában" életben maradniuk.
Sok olyan magyar előtt kell fejet hajtanunk - mondta -, akinek Trianon szabott hivatást. Köztük említette gróf Esterházy Jánost, Márton Áron erdélyi püspököt és "a kultúrát és világraszóló építésziskolát egyszerre teremtő" Kós Károlyt. Méltatta továbbá az elszakított területeken a magyarság életét szervező történelmi egyházak, valamint gazdakörök, munkásegyletek, énekkarok, sport- és természetjáró egyesületek tevékenységét is.
Közölte: a 20. században a hűség a magyar nemzethez harcban elesett hősöket, kivégzetteket, bebörtönzötteket és megnyomorítottakat szült. Úgy fogalmazott: "A nemzethez való hűségért a kommunista diktatúra alatt a környező országok, sőt még saját államunk is bebörtönzéssel és fizikai megsemmisítéssel fizetett."
Az állam azonban földi hatalom, a nemzet és a haza viszont a magasban van - idézte Illyés Gyula szavait a politikus, hozzátéve, hogy "ezért a magyarság közös emlékezetének örök részesei maradnak mindazok, akiknek lelke a magyar nemzet szabadságáért szállt az égbe".
Gulyás Gergely a Rákóczi Szövetség tevékenységét is méltatva és megköszönve emlékeztetett arra, hogy 1990 óta, a szocializmus rendszerének széthullása után bővültek a magyar megmaradás lehetőségei.
Szólt a 2010 óta bekövetkezett nemzetpolitikai fordulat eredményeiről, köztük arról is, hogy az új alkotmány szerint Magyarország felelősséget visel a külhoni magyarságért, valamint több mint egymillió olyan magyarnak adták meg az állampolgárságot, akiknek felmenőit Trianon következtében szakították el az országtól. Mindezt nem a szomszédos országok ellen, hanem ha lehetett, velük összefogva valósították meg - hangsúlyozta.
Utalt arra: a visegrádi országok összefogása a legjobb példája annak, hogy nemzetiségi jogok érvényesülése nem akadálya, hanem biztosítéka az eredményes együttműködésnek.
A nemzet és az ország fogalmainak változásával kapcsolatban Gulyás Gergely a többi között megjegyezte, hogy a digitális forradalomnak köszönhetően olyanok is be tudnak kapcsolódni a magyarság életébe, "akiktől óceánok választanak el bennünket".
"Továbbra is el kell érnünk (.), hogy Magyarország olyan ország legyen, amelyre minden magyar számíthat, ahova mindig, minden magyar hazatérhet" - hangoztatta a miniszter, aki a jövő feladataként a megmaradást, a további gyarapodást és erősödést jelölte meg.
Székely János római katolikus püspök beszédében részletesen szólt a trianoni döntés okairól és következményeiről. (...) "meg kell tanulnunk újra alkotni, egymás kezét megtalálni, újra remélni és hinni (...) és felismerni, hogy a Kárpát-medence és Közép-Európa népeit a teremtő Isten egymás mellé helyezte, összekötötte a sorsukat" - hangoztatta, egymás jogainak tiszteletben tartását is hangsúlyozva.
Csáki Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy június 4. a visszaemlékezés és a gyász napja, de ugyanakkor az örömé is, "mert megmaradtunk". A Rákóczi Szövetség léte és létjogosultsága Trianonhoz kötődik - mondta.
Gerhardt Ferenc, az MNB elnöki főtanácsadója az eseményen többi között a trianoni döntésnek az ország gazdaságára gyakorolt hatásait és az annak kezelésére hozott intézkedéseket ismertette, majd kitért a magyar gazdaságfejlesztés jövőjének irányaira is.
A rendezvényen zárult be az a virtuális időkapszula, amelyet a Rákóczi Szövetség május elején hozott létre, Magyar vagyok 2020 elnevezéssel. A szervezet a MNB-t kérte meg arra, hogy megőrizze az időkapszulát a benne szereplő sok ezer üzenettel. Az időkapszulát Gerhardt Ferenc vette át.
A megemlékezésen levetítettek egy videót, amelyben a Himnusz hatvannégy sorát soronként mondta el hatvannégy diák a történelmi Magyarország vármegyéinek szimbolikus helyszínein.
MTI, Hír TV
