Tíz-húsz év múlva a történészek nem hagyhatják figyelmen kívül a 2012. január 21-i békemenetet – jelentette ki Fricz Tamás politológus a Hír TV Péntek8 című műsorában. A civil kezdeményezésű békemenet egyik szervezője azt mondta: egyértelműen állítható, hogy ez a megmozdulás megmentette az Orbán-kormányt. A politológus szerint ha az Európai Unió komolyan veszi az alapértékeit – vagyis azt, hogy az állampolgárok beleszólhatnak a folyamatokba, demokrácia van –, akkor óriási jelentősége kell, hogy legyen annak, hogy az emberek kinyilvánítják: kiállnak a kétharmados többséggel megválasztott kormányuk mellett akkor, amikor európai uniós és globális szintű támadás indul a kormány ellen.
| Kialakult a magyarokban egy képesség arra, hogy ellenálljanak, amikor valaki kívülről be akar avatkozni az ügyeikbe – fogalmazta meg az MNO-nak a békemenet üzenetét Bencsik András szervező. A januári Békemenet Magyarországért rendezvény után a Belügyminisztérium (BM) azt közölte, négyszázezren demonstráltak a kormány mellett Budapesten. „Emberemlékezet óta Magyarországon ekkora tömeg még nem demonstrált a kormány és politikája mellett” – írta akkori közleményében a BM. Március 15-én a békemenet lengyelekkel vonult a Kossuth térre, ahol meghallgatták Orbán Viktor ünnepi beszédét. Mint azt megírtuk, rengetegen vettek részt Erdély városaiban a Magyar Polgári Párt (MPP) által szervezett szimpátiatüntetéseken, amelyeket a budapesti Hősök teréről indult megmozdulással egy időben szerveztek. Az október 23-ai békemenet résztvevői a Széna téren találkoznak, és 14 órakor indulnak a Margit körút felé a Margit hídra, és a Nyugati pályaudvar érintésével a Bajcsy-Zsilinszky úton az Alkotmány utcáig vonulnak, utóbbira bekanyarodva délután 4 órára a Kossuth térre érnek, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mond ünnepi beszédet. |
Fricz szerint az elmúlt években olyan folyamatok indultak meg, amelyek megkérdőjelezik a nemzetállamok szuverén döntéseit, és nemzetközileg akarnak hatással lenni a döntéseikre. Egy ilyen gazdasági hátterű politikai nyomás mellett a békemeneten részt vevő több százezer ember megmutatta, hogy azt a kormányt akarja, amely az érdekeiket képviseli. Január 21-ét követően Brüsszel egész másképp tárgyalt a magyar kormánnyal. Ezt maga Orbán Viktor is elmondta – emelte ki Fricz. Ha nincs békemenet, akkor ma sok minden másképp lenne – vélekedett.
A piacok diktálnának
A támadások hátteréről a politológus úgy vélekedett: húsz-harminc év alatt egy olyan neoliberális gazdaságfilozófia alakult ki, amelynek alapelve, hogy a piacok – középpontban a bankokkal – diktálnak. Ennek a nagyon erős szférának, érdekkörnek – amely még az Európai Uniónak is diktál – olyan ereje van (a pénzpiacon és a médiában is), hogy kormányváltást képesek elérni egy országban, befolyásolják a hitelminősítők értékeléseit.
– Ha nem akarjuk, hogy egy szűk csoport mondja meg számunkra, hogy hogyan éljünk, akkor ezek ellen a folyamatok ellen fel kell lépni – vélekedett Fricz. A januári békemenet után volt egy nyugodtabb időszak, de újrakezdődtek a támadások hazánk ellen. Hiába nyújtott be Matolcsy György miniszter egy olyan gazdasági csomagot, amellyel három százalék alatt tartható az államháztartási hiány – ahogy azt az unió előírja –, az EU pénzügyi szervei azt kommunikálják, hogy ezt nem hiszik el. Eközben több ország – köztük Spanyolország vagy Portugália – nem képes betartani a három százalék alatti hiánycélt, és ennek nincs következménye.
Százezrek tüntettek a kormány mellett
Fotó: Tóth Tibor, Nagy Béla
A kormány legnagyobb bűne az Európai Unió és a globális körök szemében az, hogy határozottan képviseli a nemzeti szuverenitás értékeit. „Eltérő súlyú feleknél nem lehet fejjel a falnak menni, meg kell tanulni taktikázni” – vélekedett Fricz, és hozzátette: a kormány az elmúlt bő fél évben sokkal taktikusabban viselkedik. Ugyanakkor felhívta a figyelmet az Európai Bizottság kettős mércéjére: a Gyurcsány- és Bajnai-kormánnyal szemben a 10 százalék feletti államháztartási hiányt sem találták soknak. A politológus szerint ez a Brüsszelben egyértelműen érzékelhető „balliberális kánon” eredménye, mely a másság tiszteletét jobboldali kormányunk esetében nem alkalmazza.
Ez visszás '56 tekintetében
Az október 23-i millás megmozdulást illetően Fricz elmondta, hogy az országban tükörbeszéd zajlik, mely megosztottsághoz és a fogalmak devalválódásához vezet, és ez különösen visszás 1956 tekintetében, hiszen a forradalom az összefogás jegyében zajlott. Hozzátette: 1956. október 23-a önmagában is ellentmondásos, hiszen élő történelem, és még mindkét oldal képviselői itt élnek közöttünk. Ezt a kettősséget a rendszerváltásnak sem sikerült feloldania, hiszen a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódja, az MSZP megőrizte hálózati hatalmát. A szocialistákat illetően Fricz elmondta, hogy úgy gondolják, hogy övék a hatalom, és ha ez nem így van, akkor az diktatúra. Hozzátette: az új alaptörvény megszüntetheti az ország megosztottságát, de ez hosszú folyamat.
Arra a kérdésre, hogy a januári békemenet sikere megismételhető-e, a politológus azt mondta: „ha a kihívás megismétlődik, akkor bizonyos dolgok is megismétlődhetnek”. Fricz a békemenet legfőbb céljának a honpolgárok összetartásának megerősítését, a kormány mellett való kiállás szükségességét és az Európai Unióval való vitáink pozitív irányba történő változását nevezte. Arra a kérdésre, hogy mivel előzik meg az összetűzéseket, a politológus azt mondta, hogy „a béke a lelkekben van”, amit már januárban is bizonyítottak.
