Áder János köztársasági elnök Harold Nicolson angol diplomata, a magyar népet leszóló idézetével kezdte ünnepi beszédét. Elmondta, hogy Nicolsonnak jelentős szerep jutott a trianoni határok megállapításánál. Mit tudott ez a diplomata Magyarország történelméről, értékeiről – tette fel a kérdést beszédében a magyar államfő, majd hozzátette, hogy bár keveset tudott a magyar népről, a nemzet jövőjét – a döntésben résztvevő diplomataként – alaposan befolyásolta.
Száz évvel ezelőtt ezen a napon Magyarország gyászolt, Budapest is feketébe öltözött. A zászlókat félárbocra eresztették, az újságok gyászkeretben jelentek meg… A fővárosban és mindenütt Magyarországon zúgtak a harangok, a magyarok öt percig csendben álltak. A veszteséget, a megaláztatást, a törvénnyé tett törvénytelenséget egyetlen magyar sem tudta feldolgozni
– hangsúlyozta Áder János.
1920-ban az ország elveszítette területének kétharmadát, népessége 18 millióról 7 és fél millióra zsugorodott. Románia egymaga több területhez jutott, mint amekkora terület Magyarországnak megmaradt – folytatta a köztársasági elnök, majd felhívta arra a figyelmet, hogy arról kevés szó esik, hogy milyen gazdasági fellendülést tört derékba a békediktátum.
Áder János ezt követően kitért az embereket közvetlenül ért veszteségekre is. Emlékeztetett arra, hogy 1918 és 1920 között Magyarországon több erőszakhullám is végigsöpört, háború utáni háború dúlt a Kárpát-medencében, százezrek rettegtek és kényszerültek menekülésre, vesztették el ingóságaikat.
Áder János felidézte, hogy
Magyarországot a béketárgyalásokra csak egy év késéssel hívták meg, álláspontját, érveit pedig nem mondhatta el, a külügyminiszterek tanácsa pedig csupán egy vitát szentelt a magyar határok ügyének.
A wilsoni elveket csak Magyarország kárára alkalmazták – hangsúlyozta. A köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy
hazánk sorsáról nem 1920-ban döntöttek, hanem „jóval korábban, sunyi háttértárgyalásokon”.
Szerinte száz év elteltével joggal tehető fel a kérdés: békét hozott-e Trianon, segítette-e a térség fejlődését, csökkentette-e az etnikai feszültséget? Mindezekre a válasz nem, húsz évvel később az öldöklés folytatódott - mutatott rá a köztársasági elnök.
A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - zárta beszédét Áder János államfő.
A nemzeti önazonosság védelméről szóló politikai nyilatkozatról a döntést elnapolta a Parlament. Az ünnepi ülés végén a történelmi zászlók kivonulása előtt a képviselők elénekelték a nemzeti, majd a székely himnuszt.
Latorcai János: Jelenünket és jövőnket már a nemzeti összetartozás örömének jegyében formáljuk
Kövér László, az Országgyűlés házelnökének beszéde előtt elhangzott, hogy száz esztendővel ezelőtt Magyarországon a trianoni békediktátum aláírását követően megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, a zászlókat félárbocra eresztették, az iskolákban és közintézményekben pedig gyásznapot rendeltek el.
Ma Trianonra, a békediktátum okozta tragédiára, nemzetünk ezeréves történelmének egyik legfájdalmasabb gyászára emlékezünk, de jelenünket és jövőnket már a nemzeti összetartozás örömének jegyében formáljuk
- mondta el Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke.
Szinte napra pontosan 30 évvel ezelőtt a kelet-közép-európai rendszerváltások hajnalán,
Antall József, pár nappal miniszterelnökké való megválasztását követően, az MDF harmadik országos gyűlésén úgy fogalmazott, hogy „lélekben és érzésben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni”, és ezzel lényegében kijelölte a rendszerváltás utáni nemzetpolitika irányát
– hangsúlyozta Latorcai János, majd hozzátette valamivel több mint két évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy ez a gondolat beérjen.
A második Orbán-kormány tíz évvel ezelőtt terjesztette ki az állampolgársági jogokat a határon túl élőkre, és ezáltal megtörtént a nemzet közjogi egyesítése is. Így mintegy 1 100 000-en váltak magyar állampolgárrá a diaszpórákban és a Kárpát-medencében – emelte ki az Országgyűlés alelnöke.
MTI/Hír TV/Magyar Nemzet