Együtt álltak színpadra az ellenzéki pártok a decemberi-januári tüntetéseken. Az MSZP elnöke a nagyközönség előtt januárban még a közös indulás mellett is hitet tett. Az LMP azonban megkésettnek tartotta az ötletet.
A szocialisták elnöke azonban tovább sürgette az új baloldali pártszövetség létrejöttét.
A hónapokig tartó tárgyalások után azonban csak négy párt: az MSZP, a Párbeszéd, a DK és a Momentum tudott összefogni. A Jobbik és az LMP kimaradt az együttműködésből.
Később több párt képviselője is kijelentette, hogy várják az összefogásba az LMP-t. A Jobbikkal kapcsolatban viszont nem voltak egységesek. A DK nyitott volt az összefogásra, de az MSZP és a Párbeszéd elhatárolódott a párttól.
A március 15-i tüntetésen a jobbikos Jakab Péter szerint megszületett az ellenzéki összefogás. A tüntetés után azonban már mást is elárult.
A Jobbik először értelmetlennek tartotta az összellenzéki összefogást az EP választásra. Gyöngyösi Márton, aki korábban listázta volna a zsidó képviselőket a parlamentben, április elején mégis nyílt levélben kérte a baloldali pártok segítségét. Míg a DK egyet értett a felhívással, Gyöngyösi párttársa már másképp gondolta.
Hiába közeledett az EP választás, az ellenzéki pártok mégis a hónapokkal későbbi őszi önkormányzati pozíciókkal voltak elfoglalva. Budapesten felborult az ellenzéki egység, a pártok egymásra mutogattak és nem tudtak megegyezni.
A májusi EP-választáson a Fidesz-KDNP 13, a DK 4, a Momentum pedig 2 mandátumot szerzett. Az ellenzéki összefogás teljes kudarcot vallott, a választás két legnagyobb vesztese az MSZP-Párbeszéd szövetség és az LMP lett. A szocialisták a szavazatok alig több mint 6 százalékát szerezték meg, ezzel egy képviselőt, Ujhelyi Istvánt küldhették Brüsszelbe, a kevesebb mint 75 ezer szavazatot kapott LMP pedig nem szerzett mandátumot, mire a teljes elnökség lemondott. A Jobbik egy mandátumot szerzett, a párt Gyöngyösi Mártont küldte az Európai Parlamentbe.
Hír TV
