| Vitathatatlan sikernek tartotta a köztévé esti műsorában megszólaló két politológus a kormány mellett tartott szombati demonstrációt, ugyanakkor azt eltérően értékelték, hogy ennek lesz-e hatása a nemzetközi közvéleményre. A miniszterelnök szóvivője úgy fogalmazott: óriási örömet jelent, hogy az emberek kiálltak Magyarország mellett. A Belügyminisztérium közleményében azt írja, emberemlékezet óta nem volt példa ilyen megmozdulásra. |
Százezres tüntetésként írnak a nemzetközi hírügynökségek a szombati budapesti szimpátiafelvonulásról. A francia AFP szerint a tüntetés az EU-ellenesség erősödését jelzi Magyarországon, de hozzáteszik, hogy több ezren érkeztek a határokon túlról, Erdélyből és a Felvidékről is.
A BBC is azt emeli ki, hogy az Orbán-kormány támogatói sokadszorra bizonyítják, hogy képesek több tízezer embert mozgósítani akkor is, ha nincs választási kampány. Emlékeztetnek ugyanakkor, hogy a magyar kormánynak nincs más választása, mint hogy megegyezzen az EU-val és az IMF-fel, és ezt a kabinet több tagja is elismerte.
A legtöbb budapesti tudósítás a Schmitt Pál elleni tüntetéssel is hasonló terjedelemben foglalkozik. Igaz, a Washington Post többezres tüntetésként aposztrofálja a néhány száz fős csoportot, holott az Index hírportál szerint mintegy ötszázan vettek részt rajta. Az amerikai lap tudósítása szerint az államfő plágiumügye sokaknak azt jelzi, hogy a kormány nem szavahihető.
A New York Times vasárnapi véleményrovatában egy szerkesztőségi cikk foglalkozik Magyarországgal. Ebben nem említik a szombati tüntetéseket. A lap ehelyett nyílt kritikát fogalmaz meg a kormánnyal kapcsolatban. Azt írják: az alkotmánymódosításokkal a kormány korlátozza a szabadságjogokat, és leépíti a fékek és ellensúlyok rendszerét. A cikk szerint ugyanakkor az Európai Unió most „végre megmutathatja, hogy nem hagyja az autoriter lépéseket”.
A New York-i lap gazdasági blogjában Magyarországgal foglalkozik Paul Krugman közgazdász is. Egy kollégája levelét idézi, amely hat lépésben azt vezeti le, hogy a magyar kormány nem mond igazat arról, hogy miért írták át az alkotmányt. A cikk végkövetkeztetése szerint az Orbán-kormány félreérti a saját szerepét, ezért se a magyar lakossággal, se a külföldi bírálókkal nem képesek szót érteni.
Közel kétszáz erdélyi magyar
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szervezésében közel kétszáz erdélyi magyar vett részt a budapesti Békemeneten – közölte vasárnap az EMNT sajtóirodája. Az erdélyi résztvevők helységnévtáblákkal és mécsesekkel vonultak a Hősök terétől az Andrássy úton át a Kossuth térre. A népes küldöttséget az érkezés pillanatától kezdve magyarországi felvonuló csoportok több alkalommal is hangosan, tapssal üdvözölték.
