Közleményükben azt írták, hogy kritikus a helyzet a gyermekvédelemben, az országos nevelőszülő-hiány miatt több száz újszülött elhelyezése megoldhatatlan.
Kórházi információk szerint az újszülöttek egy része akár 4-12 hónapot is egészségügyi intézményekben tölt, sokszor egyikből a másikba helyezik őket szabad férőhely függvényében - hívták fel a figyelmet, hozzátéve: "a babák életük első hónapjait, aminek a kapcsolódásról, érintésről, ingerek megismeréséről kellene szólnia, egy kórházi rácsos ágyban fekve töltik, egyedül".
Az alapítvány a KSH adataira hivatkozva közölte: évente átlagosan 2300 kétévesnél kisebb gyerek kerül állami gondoskodásba, az újonnan belépők között ők vannak a legnagyobb arányban (32 százalék). A második legnépesebb gyerekkorcsoport, amelyet kiemelnek a családjából a 6-13 éveseké (27 százalék).
Hangsúlyozták: a kórházban hagyott csecsemőknek csak egy része adható örökbe, róluk lemondtak a szülők, többségüket azonban látogatják, csak a rosszak az életkörülmények. Ezeknél a gyerekeknél az egyetlen lehetőséget az egészséges túlélésre a nevelőszülői család jelentené
- húzták alá.
Kitértek arra is, hogy nemcsak az újszülöttek elhelyezése kritikus, de további 7293 gyerek élethelyzete sem megfelelő, ennyien élnek ugyanis gyerekotthonokban. Bár 2014 óta minden gyermekvédelmi gondoskodásba kerülő, 12 évesnél fiatalabb gyermeket nevelőszülőnél kell elhelyezni, ez nem tud megvalósulni - mutattak rá, hozzátéve: csaknem 24 ezren élnek gyermekvédelmi gondoskodásban, 30 százalékuk gyermekotthonban.
Jelezték továbbá, jelenleg nagyjából aktív 5300 nevelőszülő dolgozik az országban, ami azt jelenti, hogy legalább kétezer nevelőszülő hiányzik a rendszerből.
"A gyermekvédelembe kerülő gyerekek túlnyomó többsége lemaradásokkal, idegrendszeri éretlenséggel és számos egészségügyi problémával küzd előélete miatt, a gondozatlan terhesség, éhezés, elhanyagolás, a traumák mind nyomot hagynak a gyermeken, sok esetben fejlesztésre, pszichológiai támogatásra szorulnak" - hangsúlyozta az alapítvány.
