2021. január 25.,
hétfő, Pál napja

Douglas Murray: Nevetséges vádaskodás Magyarország diktatúrázása

Magyar Nemzet

2020. november 26., csütörtök 08:02

Nevetséges vádaskodásnak nevezte Magyarország diktatúrázását Douglas Murray a Magyar Nemzetnek adott interjúban. A politikai gondolkodó szerint az egyre intoleránsabb baloldal a szélsőséges eszméinek a foglya, s úgy vélte, hogy a rendőrség felszámolását és a kemény drogok liberalizációját hirdető világképpel szemben a konzervativizmus kínálhat alternatívát az értelmes életre. A nemzetközileg elismert szerző azt mondja, egy rendkívül érdeklődő és kulturált társadalom a miénk, amelyet foglalkoztat, mi történik a világban.

 

– Egy egész hónapig tartózkodik Magyarországon a Danube Institute vendégkutatójaként. Min dolgozik jelenleg?

– Az MCC – Danube Institute Patriotic Talks online szellemi csúcstalálkozó sorozatán veszek részt. A vírushelyzet miatt sajnos online módon lesznek megtartva az egyes szeánszok.

– Mivel huzamosabb időt tölt el az országban, személyesen is módja van megbizonyosodni a magyar közélet működéséről. Mi a véleménye például az újonnan megválasztott amerikai elnök, Joe Biden és köre által megfogalmazott vádakról, amelyek szerint Magyarország totalitárius diktatúra vagy éppen „lator” ország, amely kifejezést egyébként például a tengeri kalózkodást kormányzati szinten jóváhagyó Szomáliára szokták alkalmazni.

– A lezárások mindenhol egy kicsit a diktatúra érzetét keltik. A viccet félretéve, nevetségesnek tartom a diktatúrát kiáltó vádakat. Mindenki számára egyértelmű, hogy Magyarországon szabad választásokat tartanak.

– Mi lehet az oka az éles támadásoknak?

– Kelet- és Nyugat-Európa erősen elbeszél egymás mellett, s a nyugat-európai országok sok esetben fenyegetőznek, ami elég sajnálatos dolog. A gyakran szándékos félreértés helyett több odafigyelésre, egymás megértésének a szándékára volna szükség. Bár nyilván meg lehet fogalmazni különböző kritikákat más országok belső működésével kapcsolatban is, ám megértéssel kell kezelni, hogy bizonyos döntések miért születnek. Rendkívül káros dolognak tartom, hogy Nyugat-Európa nem képes elfogadni, ha a kontinens keleti felében nem a neki tetsző módon alakulnak a dolgok.

– Mely kritikákat tartja jogosnak, illetve alaptalannak?

– A CEU ügyében szerintem legalábbis nem kommunikálta megfelelően a kormány, hogy mit miért tesz. Kívülről nézve nem tűnt jó dolognak, bár hozzáteszem: attól, hogy egy egyetemről beszélünk, lehet szó valós politikai konfliktusról. A médiapluralizmussal kapcsolatban viszont olyan nevetséges elvárásokat is megfogalmaztak, hogy a magyar kormánynak kellene finanszíroznia az ellenzéki sajtót. A sajtó kérdésköre egyébként szinte minden országban heves vitákat vált ki. Az Egyesült Királyságban is komoly feszültségek vannak az egyes orgánumok tulajdonlása kapcsán.

– Mi indokolhatja a nyugat-európai országok kritikai attitűdjét?

– Nyugat-Európában a baloldali eszmék dominálnak, ezeket pedig sajátos történelemszemlélet jellemzi, amely szerint elkerülhetetlen iránya van a történelmi fejlődésnek, ez pedig egyfajta türelmetlenséget és intoleranciát szül. Ma gyakran a szabadságot szélsőségesen előtérbe helyező és követelő amerikai liberális felfogás érvényesül. Nyilván a szabadság fontos érték, ám annak kizárólagos hangsúlyozása olyan torz eredményekhez vezet, mint a kemény drogok legalizálása vagy a rendőrség leépítése. A szabadságkultusz pedig szervesen összekapcsolódik az egyenlőség elvi és konkrét fogalmának az összemosásával.

A teljes interjú IDE kattintva olvasható.

Magyar Nemzet 

 

x
Rendkívüli hír