Nem volt még példa arra, hogy egyszerre két magyar kapjon Nobel-díjat, Csák János kulturális és innovációs miniszter szerint pedig van egy nagy hasonlóság Karikó Katalin és Krausz Ferenc között.
A miniszter a Magyar Nemzet érdeklődésére kifejtette, hogy a tegnapi és a mai napon kitüntetett Nobel-díjas magyar tudósok
mindketten az ötlettől az alkalmazáson át a szabadalomig és utána a termékig elvitték azt az elgondolást, ami a fejükben volt.
Karikó Katalin esetében, aki tegnap orvosi-élettani Nobel-díjat kapott, ez egy olyan termék, ami a hírvivő RNS molekuláról szóló kutatásból indult, amiből végül szabadalom lett, céget alapítottak rá, és vakcina lett belőle, most pedig más területeken is (például rákkutatás) alkalmazzák.
Krausz Ferenc fizikai Nobel-díjat kapott, ő a szubatomi (atomi szint alatti) világban dolgozik, a lézerfizika, a molekuláris biológia és a mesterséges intelligencia vegyítésével. A tudós az atomon belüli elektronok mozgásáról alkotott képet, majd végiggondolta, hogy ennek milyen alkalmazásai lehetnének. Ez a folyamat amelyet egyébként 2019 óta a magyar kormány, a Max Planck Egyetem kvantumoptikai intézete, és müncheni Ludwig-Maximilian Egyetem támogat már eljutott orvosdiagnosztikai alkalmazásba.
– Az adatokat mesterséges intelligenciával dolgozzák fel, így olyan termék jöhet létre, ami valójában az emberi életminőséget javítja: genetikai szubatomi szinten tudja majd a jövőben megállapítani, hogy kinek milyen betegségre van hajlama – magyarázta Csák János.
A miniszter szerint mérhetetlen kíváncsiság, már-már megszállottság kell ahhoz, hogy valaki a tudomány területén ilyen eredményt érjen el, és akkor is kitartónak és elhivatottnak kell lenni, amikor a külvilág nem érti meg a kutatás irányát.
– Azért is jó, hogy Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjat kaptak, mert ez nagyon sok fiatal kutató, doktorandusz előtt felvillantja azt, hogy ha kitartanak, akkor lehet nagy eredményeket elérni – tette hozzá Csák János.
A miniszter elmondta: tudományszervezésben is van hasonlóság a két kutató életműve között. Eddig az alapkutatást és az alkalmazott kutatást különválasztották egymástól, de ma már a világban a legsikeresebbek úgy dolgoznak, hogy van egy kérdés, ami arról szól, hogy mi javítaná az emberi életminőséget.
– Elindulnak ennek a megválaszolásából alapkutatással, és abból lehet majd alkalmazott kutatás is, egy folyamat van, nem két külön silóban történik a kutatás – mondta Csák János, és felhívta a figyelmet arra, hogy Karikó Katalin és Krausz Ferenc esetében is ez a helyzet.
Azokra a felvetésekre, melyek szerint a két magyar tudós külföldön dolgozik, és ez árnyalja a dicsőséget, amit a Nobel-díj jelent Magyarországnak, Csák János úgy reagált, hogy a tudománynak nincs nemzetisége, az eredményei pedig az egész emberiséget szolgálják.
– Érdemes figyelembe venni, hogy a fizikai Nobel-díjat például hárman kapták meg: Krausz Ferenc Németországban és Magyarországon dolgozik, Pierre Agostini francia, olasz neve van, és az USA-beli kutatásaival nyerte el a díjat, Ann L’Huillier pedig francia, Svédországban dolgozik – mutatott rá Csák János.
– A tudomány határtalan, senki nem tudja megmondani, hogy kinek hol áll a szíve. Én tudom, mert ők maguk elmondták, hogy két új Nobel-díjasunk szíve közepén Magyarország áll, de elég nagy a szívük és az elméjük, hogy mindezt külföldön, akár más nemzetiségű kutatókkal kamatoztassák, és ez így is van rendjén
– tette hozzá a miniszter.
– Kitartónak kell lenni, ez a nagy tanulság a nem tudósok számára is – zárta gondolatait Csák János.
Fotó: Havran Zoltán/Magyar Nemzet
